Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...

Kamila Janiak versei

félek, ha zuhan a nap. a zuhanás nyomát / állítólag egy sugárhajtású gép hagyta, / felettem meg összezárul az ég, elsötétül az arcom. / az este és a föld dobozként csukódik össze. / félek, mert pont középen állok, egy gyurmába szúrt pálcikába / kapaszkodom.

 

 

Kamila Janiak 1984-ben született. Költő, énekesnő. Számos jelentős lengyel irodalmi lapban publikált. Három verseskötete jelent meg, legutóbb zwęglona jantar címmel (elszenesedett borostyán, Varsó, 2016). Négy zenekar, az elektro-indusztriál Das Moon, a grunge We Hate Roses, az akusztikus grunge Tak Zwani Mordercy, illetve a heavy folk Delira & Company dalszerző-énekese.

 

 

hdr concor effect

 

a hatalmas ágy szétárad a szobában, mint a tenger.

a bánat mélyre hatolt, minden világos.

a fürdőszobában sárga fény, kormos kád,

vasalódeszka, fej a víz alatt, segítség.

 

gyerekes lenne kiugrani az ablakon,

átvágni egy csomó kaspón és borostyánon!

különösen kezek és lábak nélkül, mert azok leszakadtak,

tehetetlenül fekszenek. a konyhában

 

odaég a serpenyő, a ház előtt gödör, fej,

kód, bámultam a számjegyeket, azok meg engem,

de nem lett belőle semmi. nem is lesz belőle semmi.

jól ez így, háborítatlan egzisztencia, segítség,

 

a test működik, a lecsavart fej a kisszekrény alá gurult,

a bánat állig fehérben, már nem lehet felismerni a fényt,

ehhez a fehérhez képest mocskos minden más fehér.

ehhez a fehérhez képest mocskos minden más fehér.

 

 

kedvenc járdalap

 

megfeszített figyelemmel keresem a járdalapot,

ami alá bekúszhatok. még a csikkre is emlékszem,

végigkísérte az ábrándom. 

meg a cipőtalpakra. és a heves szélre, ami besodorta

a járdalapom alá a városi légkör alsó szféráinak illatát. 

nahát, mégiscsak álmodom.

 

 

visszatér, el sem jött

 

félek, ha zuhan a nap. a zuhanás nyomát

állítólag egy sugárhajtású gép hagyta,

felettem meg összezárul az ég, elsötétül az arcom.

az este és a föld dobozként csukódik össze.

félek, mert pont középen állok, egy gyurmába szúrt pálcikába

kapaszkodom.

 

Izsó Zita és Kellermann Viktória fordításai