Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...

José Luís Peixoto versei

Gál Soma fordításában
Néha Budapestről eszembe jut a részletek / jelentősége: hajtűk, fintorok a tükörben. / Mikor Budapest és én kéz a kézben sétáltunk, / egyfajta igazság nőtt a fák koronáján. / Ekkoriban nem létezett emlékezet, csupán / lábnyomaink a hóban. Budapest nem nyújt megoldást. / Elmúlnak felette az évtizedek és sírba visszük a titkaink.

 

 

Fotó Portóról

 

Porto városa egy lány, és mesél nekem egy másik korról.

Mikor ránézek Portora, úgy érzem, már képtelen vagyok,

hallgatva csupán, megérteni gyengéd hangját, és szörnynek érzem

magamat, ami elpusztít. De ujjaim megérinthetik

a vállát, aztán hullámzó hajába is beletúrhatok.

Köztem és Porto között milliméterek vannak csupán, de

hosszabbnak tűnnek a kilométereknél, még akkor is, ha

összeérnek az ajkaink, sőt legfőképp akkor, amikor

összeérnek az ajkaink. Mit mondhatnánk, csak Porto és én,

az ágyban fekve, sóhajtozva, izzadva és meztelenül?

Ez a kérdés is aggaszt, amire sose találunk választ.

 

 

Fotó Budapestről
 

A budapesti látnivalók és az utcák

a vétkek, amiket elkövettem egy szépszemű lánnyal.

Néha Budapestről eszembe jut a részletek

jelentősége: hajtűk, fintorok a tükörben.

Mikor Budapest és én kéz a kézben sétáltunk,

egyfajta igazság nőtt a fák koronáján.

Ekkoriban nem létezett emlékezet, csupán

lábnyomaink a hóban. Budapest nem nyújt megoldást.

Elmúlnak felette az évtizedek és sírba visszük a titkaink.

 

 

José Luís Peixoto 1974-ben született a portugáliai Galveias városában. Költő, regény- és drámaíró. A 90-es évek közepén kezdett publikálni, tanított a Zöld-foki szigeteken és Portugáliában. Első regénye 2000-ben jelent meg Nenhum olhar (magyar fordításban Egyetlen pillantás nélkül, ford.: Bense Mónika, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.), amiért José Saramago díjjal tüntették ki. Első verseskötete 2001-ben A Criança em Ruínas (magyarul nem jelent meg) látott napvilágot. Eddig 9 próza- és 3 verseskötetet publikált, valamint 3színdarabot is írt. Nemzetközileg is elismert szerző, világutazó.

 

Gál Soma 1992-ben született Keszthelyen, Sármelléken nőtt fel. Író, szerkesztő, luzitanista. Az Apokrif folyóirat prózarovatának szerkesztője, a Fiatal Írók Szövetsége tagja. Idén jelent meg első novelláskötete Sármesék címmel, a FISZ gondozásában.