Hírlevél feliratkozás

Keresés

Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...

José Luís Peixoto versei

Gál Soma fordításában
Néha Budapestről eszembe jut a részletek / jelentősége: hajtűk, fintorok a tükörben. / Mikor Budapest és én kéz a kézben sétáltunk, / egyfajta igazság nőtt a fák koronáján. / Ekkoriban nem létezett emlékezet, csupán / lábnyomaink a hóban. Budapest nem nyújt megoldást. / Elmúlnak felette az évtizedek és sírba visszük a titkaink.

 

 

Fotó Portóról

 

Porto városa egy lány, és mesél nekem egy másik korról.

Mikor ránézek Portora, úgy érzem, már képtelen vagyok,

hallgatva csupán, megérteni gyengéd hangját, és szörnynek érzem

magamat, ami elpusztít. De ujjaim megérinthetik

a vállát, aztán hullámzó hajába is beletúrhatok.

Köztem és Porto között milliméterek vannak csupán, de

hosszabbnak tűnnek a kilométereknél, még akkor is, ha

összeérnek az ajkaink, sőt legfőképp akkor, amikor

összeérnek az ajkaink. Mit mondhatnánk, csak Porto és én,

az ágyban fekve, sóhajtozva, izzadva és meztelenül?

Ez a kérdés is aggaszt, amire sose találunk választ.

 

 

Fotó Budapestről
 

A budapesti látnivalók és az utcák

a vétkek, amiket elkövettem egy szépszemű lánnyal.

Néha Budapestről eszembe jut a részletek

jelentősége: hajtűk, fintorok a tükörben.

Mikor Budapest és én kéz a kézben sétáltunk,

egyfajta igazság nőtt a fák koronáján.

Ekkoriban nem létezett emlékezet, csupán

lábnyomaink a hóban. Budapest nem nyújt megoldást.

Elmúlnak felette az évtizedek és sírba visszük a titkaink.

 

 

José Luís Peixoto 1974-ben született a portugáliai Galveias városában. Költő, regény- és drámaíró. A 90-es évek közepén kezdett publikálni, tanított a Zöld-foki szigeteken és Portugáliában. Első regénye 2000-ben jelent meg Nenhum olhar (magyar fordításban Egyetlen pillantás nélkül, ford.: Bense Mónika, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.), amiért José Saramago díjjal tüntették ki. Első verseskötete 2001-ben A Criança em Ruínas (magyarul nem jelent meg) látott napvilágot. Eddig 9 próza- és 3 verseskötetet publikált, valamint 3színdarabot is írt. Nemzetközileg is elismert szerző, világutazó.

 

Gál Soma 1992-ben született Keszthelyen, Sármelléken nőtt fel. Író, szerkesztő, luzitanista. Az Apokrif folyóirat prózarovatának szerkesztője, a Fiatal Írók Szövetsége tagja. Idén jelent meg első novelláskötete Sármesék címmel, a FISZ gondozásában.