Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

Fotó: A szerző archívuma

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...

Seamus Heaney verse Gerevich András fordításában

Az együttes próbálni kezdi / A harsogó, parádés indulót / A teremben. Mi egy alkonyi mezővel // És egy nyári sövénnyel arrébb / Várjuk a hátramaradt tanoncot, /Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi, // Sebzett dallama csak nekünk szól, / Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek, / Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

 

 

Kísértetek

 

(Wraiths)

 

 

I. Sidhe

 

Levitt a föld alá, az ásóhasított,

Mélyre vájt árokba,

Ahova a borjak bújhatnak.

 

Tehénlepény a talajon, a falon

A homok homályos, fehérarany

Csillogása, műanyag hullámtető.

 

A domb alatt álltunk, kéz a kézben,

A sötétben, de a napfénnyel szemközt,

Belélegeztük a kivájt sánc szagát.

 

Közelíts rá a vállunk felett,

A gyorsuló felvétel befúródik, felvillan.

Fedezz fel a furcsa fényben. Ennyi.

 

 

II. Parkoló

 

Kísértetek voltunk a délutánban.

Megállt a busz. Nem volt se váróterem,

Se bódé, se pad, csak egy parkoló

 

A város fölött, védtelen végvár,

Pásztázott égbolt, enyhe szellő.

Célunk a táj, ahol írül beszélnek,

 

Mi a két nyelv között megszeppentünk,

Bár hajtott a vágy, és a napsütötte tó

Tükrén belénk villant a megvilágosodás,

 

Ahogy visszaszálltunk a buszra,

Léptünk alatt kopogtak a kopott lépcsőfokok,

És egymás mellé ülve reinkarnálódtunk.

 

 

III. Fehér éjszakák

 

Csillogó csatos bakancsok, kamáslik,

A sáncásók átölelik a pántlikás dudát,

Fáradt ujjaik a sípokat gyötrik,

 

Az együttes próbálni kezdi

A harsogó, parádés indulót

A teremben. Mi egy alkonyi mezővel

 

És egy nyári sövénnyel arrébb

Várjuk a hátramaradt tanoncot,

Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi,

 

Sebzett dallama csak nekünk szól,

Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek,

Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

 

 

 

Seamus Heaney (1939-2013) Nobel-díjas ír költő, író, esszéista. Élőlánc címmel március végén jelenik meg új magyar nyelvű kötete a FISZ és a Jelenkor Kiadó közös sorozatában.

 

Gerevich András 1976-ban született Budapesten. Költő, műfordító. Legújabb verseskötete Tizenhat Naplemente címmel látott napvilágot a Kalligram kiadónál, 2014-ben. Többek között Seamus Heaney, Charles Bernstein és Robert Creeley fordítója. A Versumonline szerkesztője.