Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...
Próza

Gyenge-Rusz Anett: Asszonyról asszonyra

Fotó: a szerző archívuma

Ahogy teltek a hetek, hónapok, kitapasztalták, mikor hullajtja Terike a holdvérét. Olyankor nem nyúltak egymáshoz. Egyszer előfordult, hogy idő előtt nekiláttak. A falu legfürgébb kecskegidája nem tudott olyat ugrani, mint Terike azon az estén.

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya: Fészekrakás

Fotó: A szerző archívuma

Átrendezzük a semmit, / nézzük ahogy mozog

Bővebben ...
Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...

Seweryn Górczak versei

Minden hiányzó fillér a hagyományunk, amelyet nemzedékről nemzedékre adunk tovább. / Hiszen az Állampolgár tudja, hogy minden lehetséges Lengyelországok legjobbikában él.

Seweryn Górczak (1991) költő, pályakezdő műfordító, slammer, az OFF Press angol nyelvű online antológiájának szerkesztője. Bemutatkozó kötete 2013-ban jelent meg Konstytucja (Alkotmány) címmel. Gyakran slamszerű szövegeit a mai lengyel társadalmi-politikai valósággal szembeni, pátoszt nélkülöző érzékenység és egyfajta patriotizmus hatja át.

 

 

Apokatasztázis

 

A villámok láttán, halkan egymásnak

tett ígéretek, melyek a meséken

keresztül a mába tartanak,

éppen abban a pillanatban kezdenek beteljesülni,

amikor a hatalom átmeneti ködöt hirdet,

ami, mint általában, kedvez a vigasztaló mitológiáknak,

hogy a vég a láthatáron van, hogy a vég

a tintasugárban van.

 

Szájról szájra terjednek a szavak, fáradt szemek keresik egymást kérdőn,

mert ha már meg kell halniuk, azzal a végső halállal, ha meg kell halniuk,

akkor a csattanóval együtt. De a cigaretta

íze ugyanolyan, függetlenül az általános várakozás és keserű

remények hangulatától. Sörözök

egy barátommal. Nem a jelekről beszélgetünk, amik lángra lobbantják

a képzeletet és a médiát. A csontfurulyáról

beszélgetünk, a vulkánról, ami eltakarta az eget,

minden nő anyjáról és minden férfi apjáról.

 

Az ígéretekről beszélgetünk, amik jóslatokká váltak,

a világvégéről, pontosabban ‒ annak hiányáról.

 

 

Deres Kornélia és Kellermann Viktória fordítása

 

 

Alkotmány

 

Az Állampolgár tohonya állatnak nyilváníttatik. Az Állampolgárnak
elég egy hosszú póráz, amit szabadon az ujja köré tekerhet
és ami nem lesz útjában a bolt felé. Mielőtt azonban
indulna, át kell vizsgálni a bevételeit. Alaposan kell ezt végezni,
a szükségletén felül minden fillér kibillentheti az Állampolgárt az egyensúlyából.

Az Állampolgár a tévének és a rádiónak köszönhetően naprakész a közvélemény
áramlásáról. Ismer neveket, akikre érdemes hallgatni és nézeteket, melyeket
érdemes üldözni. Az ambíció rohamában megjegyzi még a címeket,
ezekkel is biztosan érdemes valamihez kezdeni. Lelkesen egyetért a közvéleménnyel
a demokratikus berendezkedéssel összhangban.

Az Állampolgár érti, hogy jólétben él, még akkor is, ha
kisebb léptékben. Nehézségek és lemondás mindig szükségesek,
ezért mondunk le és élünk nehézségek között. Szerencsére városa utcái
nem idegenek még neki, együtt értek és hullottak szét,
az Állampolgár így kötődést érez a környezetéhez.

A szükségletén felül minden fillér kibillentheti az Állampolgárt az egyensúlyából.
Minden hiányzó fillér a hagyományunk, amelyet nemzedékről nemzedékre adunk tovább.
Hiszen az Állampolgár tudja, hogy minden lehetséges Lengyelországok legjobbikában él.
 

 

Fehér Renátó és Kellermann Viktória fordítása