Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Várkonyi Sára: A tónál

Fotó: Horváth Andor Péter

És miről írtál? Hogy a tesóm… a féltesómat elrabolja egy emberkereskedő, de a delfinekkel együtt megmentjük. Az apának eszébe jut, hogy Hararében iskolába menet a sofőr egyszer ledudált egy kislányt az útról, aki a hátára kötve cipelte az iker öccseit.  

Bővebben ...
Költészet

Benyó Tamás versei

Fotó: Gajdos Attila

Miért elégszünk meg / az olcsó külcsínnel, / ha megtapasztaltuk, / milyen / szabadon / lebegni / a magzatvízben

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Tamás álma (részlet)

Fotó:

Legyen egy hűvöskék szoba, mint dédmamánál. Fehér lepedőkbe vagyunk csavarva, arcaink – minden éjszaka után – nyomot hagynak. Vállamra fordulok, a hátad nézem. A fakó part jut eszembe, fjordok szürke foltjai, tenyered középen két tátongó sebhely. Ujjaim átfúrják a nyers húst, az erek felkiáltanak és a sirályok szétrebbennek. Aztán Jeruzsálem.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek

Fotó: Sükösd Emese

Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám ismét a Litmusz Műhelyben

Fotó: Bach Máté

Visszatérő vendégünk volt az adásban Nyerges Gábor Ádám költő, író, szerkesztő, akinek ezúttal nem a szokásos Litmusz-kérdéseket tettük fel, hanem egy részletet hallgathattunk meg Vasgyúrók című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből, valamint verseket írtunk közösen a dobókockákkal.

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám - Kerber Balázs - Körtesi Márton Litmusz versei

Fotó: Litmusz Műhely

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Bővebben ...
Próza

Kocsis Gergely: Várni a váratlant (regényrészlet)

Fotó: Raffay Zsófia

Rettegve érzi, hogy egyre jobban csúszik bele ebbe az álomvilágba, hívogatja, beszippantja. Térdhajlatában ugrálni kezd egy ideg, két rángás között végtelen lassúsággal telik az idő, a levegő is ritkásabbnak tűnik, légszomj gyötri. Hangokat hall a feje fölül, ez a lehetetlen közeg nagyon felerősíti a lépések döngését, mintha valaki a fején lépkedne. Pontosan tudja, ki járkál ott fent, és azt is, hogy miért csap zajt.

Bővebben ...
Költészet

Réder Ferenc versei

Fotó: Fárizs Mihály

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

Bővebben ...
Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom? (Nemes Z. Márió)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...

Rita Malhotra versei

Lanczkor Gábor fordításában

tiéd volt a nyitólépés / azon a viharos estén / majd eltaszítottad a fekete-fehér táblát / dadogott hozzánk rezge érintéssel az éj / vöröslöttek remegő ajkai

Rita Malhotra indai költőnő, ez idáig nyolc verseskönyvet publikált; angol nyelven ír. Eredeti hivatása szerint matematikus. Több európai költészeti fesztiválon vett részt (Románia, Szerbia), verseinek műfordításai több mint egy tucatnyi országban jelentek meg világszerte. Új-Delhiben él.

 

5

 

megadás

 

rozsdás emlékek tára

tenyeremben, belenézek

verseim tükrébe

a tükör fölissza panaszom

egy második pillantás

a tükörbe és

föliszom a tükör panaszát,

az időét robogó múlt

mely csupán egy kopár ösvényt hagy

és végében az üres horizontot

én, a versem és egy újra fölbukkanó én

most fájdalom, vigasz és erő

folytatják a keresését

egy falatka boldogságnak

szétmorzsálni

életfolyamban

a partjain kopár vidékek

ezer hold ekként

folytatódunk megmaradni

idő ivadékainak.

 

 

6

 

a sakkjátszma

 

egy sakkjátszma révén találkoztunk először

közös szenvedély

mely napi rítussá lett

kávé kíséri a lépéseket

triviális és komplex

a legtöbb estén én győzök

mosollyal nyugtázod vereséged

későbe nyúló esték

kávé után aperitif

majd a vacsora

tiéd volt a nyitólépés

azon a viharos estén

majd eltaszítottad a fekete-fehér táblát

dadogott hozzánk rezge érintéssel az éj

vöröslöttek remegő ajkai

a józan észt legyűrte gráciám

akarnok sakktábla lettem

te mozgattál minden lépést

túlléptél a szabad ösvényeken

egérutak előlegeként

deklarált végső játékos-párom

őrjöngve keresnek gondolataim

e komplex játék történelmének lapjain

valamily okos ellenstratégiát

sikertelenül

egy éles szatirikus löket mondatta az egészet

a mai az első vereségem

mégis talán örökre szól

te elfordultál, mosollyal nyugtázva első győzelmedet.

 

Lanczkor Gábor fordításai