Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Cevat Çapan versei

Íme, ilyen két ember barátsága: / évek múlva felvirágzó rózsa / az emlékezet sivatagában.

Cevat Çapan 1933-ban született Kocaeliben. Költő, műfordító (angol, olasz, és görög nyelvből), egyetemi tanár. Műveivel és műfordításaival számos díjat nyert Törökországban.

 

 

Hol vagy, Susie Petschek?

 

 

Először 1955-ben,

Firenzében találkoztunk,

a Villa Fabricottiban – ott nem lehetsz már,

sem pedig, hová motorbiciklivel mentünk,

Fiesoléban.

Emlékszel-e az Arnóra, a Ponte Vecchióra,

a Santa Maria Novella

hűvös, ciprusfás udvarára?

Az első török voltam, kit ismertél,

másodgenerációs amerikai,

általunk, hiába, visszacsehszlovákosíthatatlan.

Íme, ilyen két ember barátsága:

évek múlva felvirágzó rózsa

az emlékezet sivatagában.

 

 

 

Még tegnap

 

 

Hirtelen kezdett el fújni, mintha

eztán sohasem szűnne már, úgy jött az őrült szél,

utána eső, utána hó –

mindent újra meg újra átgondolni

mire való?

 

Tudom, te ilyentájt bontod ki mindig

elszáradt virágaid, lánykori motyód,

elkoptatatlan kancsóalátéteid,

csipkéket, hímzést, megsárgult leveleket.

Elmerülsz, jársz a nézés és látás határán,

minden egymásba fonódik, rendezetlen.

Tegnapba vezérel-e, holnapba-e

a szemközti kéményből emelkedő füst?

 

Hirtelen,

meglassuló ütemben kezdesz el elpakolni

a bensődben tomboló viharban szétszórt dolgok között.

Egy pillanat kérdése csak számodra már

felkelni, menni, mindenre készen állni.

 

Szőllőssy Balázs fordításai