Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

Fotó: A szerző archívuma

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...

Piotr Sommer versei

A nő levánszorog az ágyról. / Tudod, talán ebédet kéne főznöm. / De sosem jut el odáig, / meghal két gesztus: az anyjáé / és a gyerekéé között, soha / meg nem tudván, hogy ki és kié / volt inkább. - Piotr Sommer versei Karaba Márta Alexandra fordításában.

Piotr Sommer 1948-ban született Wałbrzychban. Anglisztikát hallgatott Varsóban. 1976 óta a Literatura na Świecie (Irodalom a Világban) szerkesztője, aminek jelenleg a főszerkesztője. Tizenkét verses kötete jelent meg, és több mint tíz fordításkötete (John Ashbery, Allen Ginsberg, Seamus Heaney, Frank O’Hara stb.). Esszéket és gyerekverseket is ír. Jelenleg Varsóban él.

 

Befejezni egy kiváló desszertet

meggyújtani
egy cigarettát beszélgetni
mosolyogni kedvesen
szemmel keresni a hamutálat
nem találni

a kezet előrenyújtva feltartani
az üres tányér fölé
éles és biztos mozdulattal
kiegyenesíteni a mutatóujjat
hogy lerázzuk a hamut
és akkor

már-már
eltökélten
feltartott kézzel
és már-már megmozduló
ujjal
mindenre kész
cigarettával

egyértelmű
és voltaképpen
visszafordíthatatlan
pozícióban
mosolyogva megkérdezni
hogy szabad-e

 

Mi lehetne

A vers legyen az, ami.
Ne tegyen úgy, mintha eposz lenne,
se mintha tanácselnök-helyettes lenne,
se mintha menstruáló bolti eladónő lenne.
Ne fejezze ki a kor szellemét,
de ne is ne fejezze ki, ne legyen
dokumentum, se nem ne legyen.
(Időről időre tegyen fel kérdéseket.)
Legyen képes elképzelni magáról,
hogy mi lehetne, hogyha nem ez
vagy az lenne.

 

Otthonos

A nő levánszorog az ágyról.
Tudod, talán ebédet kéne főznöm.
De sosem jut el odáig,
meghal két gesztus: az anyjáé
és a gyerekéé között, soha
meg nem tudván, hogy ki és kié
volt inkább.

 

Korrektúra

Ne törődj a vesszőkkel, azok a központozási
jelek, a kettőspontok, a kötőjelek,
a gondolatjelek, amiket olyan gondosan
beírogatsz, a korrektor figyelmetlensége miatt
mind észrevétlenül maradnak;
a mondataid, gondolatod, nyelved ritmusa
kevésbé bizonyul fontosnak, mint hitted,
vagy talán, mint szeretted volna.
Vágyálom volt csupán –
nem a beszéd zenéje szerint olvasnak,
hanem a dolgok zsivajára.

 

Pásztordal

Olvasd ezt a pár mondatot úgy, mintha
idegen, mintha más
nyelv lennék, ami meglehet, továbbra is vagyok
(habár a te szavaidat mondom,
a te szavaiddal élek);
mintha az lennék, aki akkor, amikor
a te nyelvedet beszéltem,
mögötted állva, és szó nélkül
hallgatva,
a te nyelveden
énekelve
az én dallamomat.
Olvass úgy, mintha hallani kéne,
nem érteni.

 

Piotr Sommer új prózája
(médiaesemény)

Nem hallod magadat, mert
zusammen egyben te vagy a zeneszerző,
a zenész és a hangszer. Ezért.
Nem hallod,

amit beszélsz. Ezért beszélsz
magabiztosan. Mit beszélsz? Amikor
éppen nem igazán tudod, hogy mit.
És minek ez a vesz-

sző? Sötét, hogy miről lehet itt
beszélgetni. Mi a frászért.
Mielőtt kimész, engedj

egy kis fényt. Ez a
válasz? Pourquoi pas. És ez a
válasz (miért ne), és amaz.

 

Mondja a fiam

Azt hiszi, hogy elmegyek, pedig
mintha csak a vér menne ki
az elszorított ujjakból. A vér
vére. Ezt hiszi mégis,
pedig végig egymással szemben állunk,
és nézegetjük magunkat egymásban.
De az igazi tükör
én vagyok, annyira üvegbe tört,
hogy csak a csepp igazibb,
ami lefolyik rajta.
És másolom a fényét, és azt a
vért. Mindent visszaverhetnék,
néhány szó kivételével,
és ezt soha nem bocsájtja meg nekem.

 

Karaba Márta Alexandra fordításai

Piotr Sommer