Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Sándor Anna Viola: Nem beszélünk soha

Fotó: a szerző archívuma

Az apja akkoriban éjjelente a fülembe duruzsolt, ne is álmodjak róla, sose fogom megtudni a titkát. Erősen hozzábújtam, ő átölelt, az apja érintését éreztem a bőrömön, a horkolása, a szemébe lógó haja, a karja, a szorítása mind az apjáé volt.

Bővebben ...
Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...
Költészet

Szamosvári Bence: bálnacet expressz

Fotó: Kiss A. Kriszta

bokáig letolja két és fél autóbusznyi / ámbráscet-jelmezét

Bővebben ...
Próza

Szilveszter Andrea: Láncszemek

Fotó: a szerző archívuma

Nagyanyám keze a spájzban pakolászik éppen, amikor anyám szeme megpillant egy üvegvázát. Semmit sem értek.

Bővebben ...
Költészet

Vass Alexandra versei

Fotó: A szerző archívuma

azonos távolságra veri / a szögeket / a pajta deszkáiba

Bővebben ...
Próza

Kónya Sándor: Dagadék

Fotó: Kónya Tamás

Érzem a levegőben a zizegését, a nyugtalanságát, rám is átragad. Régen is így volt, de most tudom, tartanom kell magam. Folyamatosan járnak az ujjai és beszél. Arról az estéről beszél, elmondja az egészet.

Bővebben ...
Költészet

Nagy Izabella versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Egyedül él, mondta, nem kacsintott.

Bővebben ...

Konrad Góra versei

Megy a doktornő, egy halottja volt: egészen kimúlt / a szeme és az ajka, a szíve cserére érett. // Én itt állok, mert hozzám ők jöttek: / nyomtatott szemek, az újság nyelve, vértelen szív.

Konrad Góra (1978) négykötetes költő, minden jelentős lengyel lapban publikál, a lengyelországi Food Not Bombs vezetője - költészetére a szociális érdeklődés jellemző. Műveit cseh, szlovák, szerb, német, holland, spanyol és görög nyelvre fordították le.

 

 

5 ütés

 

1

 

Valaki vár, hogy érezzen, de hiába.

A szemhéján 5-5 euró pihen.

 

2

 

Valaki angolul kiabál a szomszéd kapualjban,

És félelmében ott a fagyos tavasz jelenése.

 

3

 

Tompa, nyüzsgő ajkadra liszt pereg,

És szemed a transztól bennragad.

 

4

 

Az ég tetejéről glettvassal a napot leverem,

Hogy kenyeret süssek a megrepedt ajakon.

 

5

 

Van, aki az életnek engedni nem akar.

Hóval tömi dölyfös beszédéért.

 

 

Mondattan

 

                                                           barátaimnak még

 

Megy itt a kőműves saját fala mentén: mésztől fehér
a szeme, a nyelve és a szíve.

 

Az ács megy itt állványokon: tele van szálkával
a szíve és a szeme, a nyelve is.

 

Megy a doktornő, egy halottja volt: egészen kimúlt
a szeme és az ajka, a szíve cserére érett.

 

Én itt állok, mert hozzám ők jöttek:
nyomtatott szemek, az újság nyelve, vértelen szív.

 

A kőműves szemét a doktornőnek nyújtja: látok én is.

 

Az ács nyelvét a doktornőnek adja: beszélek én is.

 

A doktornő rak magának új szívet: vértől morajlok.

 

Sorfalat állunk, ordítunk mind a négyen:
a kőműves téglája egészen vér már,
az ács vállában deszka, a vértől újra vízszintes,
a doktornő tetőtől talpig fényes a vérünktől.

 

Örömünkben sírunk vértől újultan.
Örömünkben sírunk vértől újultan.

 

 

Karaba Márta Alexandra fordításai

 


A fordítások a 2014-es visegrádi FISZ-tábor lengyel-magyar irodalmi műhelyének eredménye- képpen születtek. A műhely a Lengyel-Magyar Civil Együttműködési Program támogatásával valósult meg.


 

Konrad Góra