Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...
Műfordítás

Tess Gallagher versei (f. Lauer Péter)

Fotó: Morella Muñoz-Tebar T.

A vizsgálat szerint 13 %-kal / gyengébben pumpál a szív

Bővebben ...
Próza

Haramza Kristóf: Fogadás

Fotó: a szerző archívuma

Nem akartam elhinni, hogy ennyire beszariak. Abban volt igazság persze, hogy ettől a Korpától, ha iszik, sok minden kitelik. Mégis kíváncsi voltam. Ha nem provokáljuk, nem itatjuk és figyelünk rá, miért ne lehetne vele józanul diskurálni?

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: A keretein túl

Fotó: Pápai Zoltán

mégis / fákat ölelnél kiszáradásig

Bővebben ...
Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...

Demény Péter prózái

Ha hősnek készülne, riasztó tekinteteket vetne rám, vagy a halálmegvetést gyakorolná. Ha vallásos aktivista lenne, a bűnökről meg a túlvilágról prédikálna. A pók annyira zavarba jött, hogy előhúzta a táblát. Még sohasem kellett alkalmaznia, de elővigyázatos lévén már rég előkészítette. Szándékosan a másik irányba indult, ott akasztotta ki: A pókháló pillanatnyilag nem üzemel.

 

Darts

A versenyvizsga délelőtt kezdődött. Tizenhárom éve tanított óraadóként, mégsem remélte, hogy felveszik. A tanszékvezető többször is kihangsúlyozta, minden a szabályoknak megfelelően zajlik majd. Értett a szóból.

Azért mégis elment, rajta ne múljon. Megírta a dolgozatát, megtartotta az előadását, kiállta a tekinteteket, aztán felhívta a szerelmét. Abban az évben költözött el otthonról.

A vizsgán még ketten vettek részt, egy lány, aki olyan volt, mint Olive a Popeye-ből, és egy fiú, aki meg olyan, mint az örökös kutya a Tom és Jerry-ből. A kutya nyert, a titkárnő felhívta délután, és jólnevelten értesítette az eredményről.

A barátjával dartsozni mentek. Nemigen volt kedve, de Zoli ragaszkodott hozzá, óvta a kedvetlenségtől. A közeli kocsmába tartottak, ő fröccsöt ivott, Zoli vörösbort. A filozófián tanított, azt állította, egy filozófus csak vörösbort ihat.

Ő most Vilmoskörtét kért. Egyből felhajtotta, aztán fogta a nyilat, és hanyagul a szembe dobta. Ott rezgett akkor is, amikor már majdnem hazaért.

 

Pók


Megvagy – mondta a pók. És elindult a légy felé.

Ám a légy nem próbált szabadulni. Fütyörészett, nézelődött, kíváncsian pillantgatott a pókra, integetett neki.

Miért jött ez ide? Ha valamiféle öngyilkos szóvivő lenne, már előhúzott volna egy papírlapot, vagy legalábbis megköszörülte volna a torkát. Ha hősnek készülne, riasztó tekinteteket vetne rám, vagy a halálmegvetést gyakorolná. Ha vallásos aktivista lenne, a bűnökről meg a túlvilágról prédikálna.

A pók annyira zavarba jött, hogy előhúzta a táblát. Még sohasem kellett alkalmaznia, de elővigyázatos lévén már rég előkészítette. Szándékosan a másik irányba indult, ott akasztotta ki.

„A pókháló pillanatnyilag nem üzemel.”

Soha nem hitte volna, hogy mindent érteni akar.

 

Apróhirdetések

 

Finom

Kezdő öngyilkos tapasztalt, ám kíméletes bérgyilkos jelentkezését várja. Jelige: „Finom munka ritkán rossz.” Név, cím a szerkesztőségben.

 

Mozart

Vágyódó unoka nagyanyja lelkének látogatásában reménykedik. Tudod, hogy félős voltam és vagyok, kérlek, ne jelentkezz ijesztő állatok képében (farkas, tigris, csörgőkígyó, cápa). Nem tudom, milyenek a szabályok ott, ahol élsz, meg azt sem, mire emlékszel. Kedvenc színem az ultramarin, kedvenc virágom a szegfű. Legjobb lenne, ha látogatásodat Mozart Requiemjének taktusai jeleznék előre.

 

Tejföl

Az elveszett aranykort keresem, amikor még a nők nők, a férfiak férfiak voltak, a tejen tejföl ingott, a vízen pedig bálnavadászhajó. Azt a kort, amikor az írókat még Thomas Mannak hívták, a focistákat pedig Di Stefanónak. Dilettánsok ne próbálkozzanak!

 

Titanic

Keresem azt a hajóépítő céget, amely egy olyan hajó építését vállalná, amelyikre felfér az egész európai és amerikai középosztály a bankbetétjével, a sznobériájával, az egykori tábornokok iránti rajongásával, a korrektséggel leplezett macsóságával, a liberalizmusnak csúfolt töketlenségével együtt. Jégtábláról gondoskodom. Jelige: nincs.

 

Demény Péter 1972-ben született Kolozsváron. Déry Tibor-díjas író, költő, egyetemi oktató. A Látó folyóirat szerkesztője. Műfordítói munkássága is jelentős. Legutóbbi kötete: Vadkanragyogás (Lector Kiadó, 2017.)

Demény Péter