Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...

Demény Péter prózái

Ha hősnek készülne, riasztó tekinteteket vetne rám, vagy a halálmegvetést gyakorolná. Ha vallásos aktivista lenne, a bűnökről meg a túlvilágról prédikálna. A pók annyira zavarba jött, hogy előhúzta a táblát. Még sohasem kellett alkalmaznia, de elővigyázatos lévén már rég előkészítette. Szándékosan a másik irányba indult, ott akasztotta ki: A pókháló pillanatnyilag nem üzemel.

 

Darts

A versenyvizsga délelőtt kezdődött. Tizenhárom éve tanított óraadóként, mégsem remélte, hogy felveszik. A tanszékvezető többször is kihangsúlyozta, minden a szabályoknak megfelelően zajlik majd. Értett a szóból.

Azért mégis elment, rajta ne múljon. Megírta a dolgozatát, megtartotta az előadását, kiállta a tekinteteket, aztán felhívta a szerelmét. Abban az évben költözött el otthonról.

A vizsgán még ketten vettek részt, egy lány, aki olyan volt, mint Olive a Popeye-ből, és egy fiú, aki meg olyan, mint az örökös kutya a Tom és Jerry-ből. A kutya nyert, a titkárnő felhívta délután, és jólnevelten értesítette az eredményről.

A barátjával dartsozni mentek. Nemigen volt kedve, de Zoli ragaszkodott hozzá, óvta a kedvetlenségtől. A közeli kocsmába tartottak, ő fröccsöt ivott, Zoli vörösbort. A filozófián tanított, azt állította, egy filozófus csak vörösbort ihat.

Ő most Vilmoskörtét kért. Egyből felhajtotta, aztán fogta a nyilat, és hanyagul a szembe dobta. Ott rezgett akkor is, amikor már majdnem hazaért.

 

Pók


Megvagy – mondta a pók. És elindult a légy felé.

Ám a légy nem próbált szabadulni. Fütyörészett, nézelődött, kíváncsian pillantgatott a pókra, integetett neki.

Miért jött ez ide? Ha valamiféle öngyilkos szóvivő lenne, már előhúzott volna egy papírlapot, vagy legalábbis megköszörülte volna a torkát. Ha hősnek készülne, riasztó tekinteteket vetne rám, vagy a halálmegvetést gyakorolná. Ha vallásos aktivista lenne, a bűnökről meg a túlvilágról prédikálna.

A pók annyira zavarba jött, hogy előhúzta a táblát. Még sohasem kellett alkalmaznia, de elővigyázatos lévén már rég előkészítette. Szándékosan a másik irányba indult, ott akasztotta ki.

„A pókháló pillanatnyilag nem üzemel.”

Soha nem hitte volna, hogy mindent érteni akar.

 

Apróhirdetések

 

Finom

Kezdő öngyilkos tapasztalt, ám kíméletes bérgyilkos jelentkezését várja. Jelige: „Finom munka ritkán rossz.” Név, cím a szerkesztőségben.

 

Mozart

Vágyódó unoka nagyanyja lelkének látogatásában reménykedik. Tudod, hogy félős voltam és vagyok, kérlek, ne jelentkezz ijesztő állatok képében (farkas, tigris, csörgőkígyó, cápa). Nem tudom, milyenek a szabályok ott, ahol élsz, meg azt sem, mire emlékszel. Kedvenc színem az ultramarin, kedvenc virágom a szegfű. Legjobb lenne, ha látogatásodat Mozart Requiemjének taktusai jeleznék előre.

 

Tejföl

Az elveszett aranykort keresem, amikor még a nők nők, a férfiak férfiak voltak, a tejen tejföl ingott, a vízen pedig bálnavadászhajó. Azt a kort, amikor az írókat még Thomas Mannak hívták, a focistákat pedig Di Stefanónak. Dilettánsok ne próbálkozzanak!

 

Titanic

Keresem azt a hajóépítő céget, amely egy olyan hajó építését vállalná, amelyikre felfér az egész európai és amerikai középosztály a bankbetétjével, a sznobériájával, az egykori tábornokok iránti rajongásával, a korrektséggel leplezett macsóságával, a liberalizmusnak csúfolt töketlenségével együtt. Jégtábláról gondoskodom. Jelige: nincs.

 

Demény Péter 1972-ben született Kolozsváron. Déry Tibor-díjas író, költő, egyetemi oktató. A Látó folyóirat szerkesztője. Műfordítói munkássága is jelentős. Legutóbbi kötete: Vadkanragyogás (Lector Kiadó, 2017.)

Demény Péter