Elnézést kérek, próbálok nem rohanni, végre ott állok kinn a körfolyosón, nézem az eget. Szikrázóan kék, sehol egy felhő. – Milyen szép az inged – mondja a feleségem –, csak nem valami nővel találkozol? A rántottámat bámulom, van benne szalonna meg hagyma is, rettentő éhes vagyok, de hogyan kezdjek enni egy ilyen mondat után. Lopva ránézek, de nem borús az arca, szinte nevet, ügyesen elkapja a pillantásomat. – Nem érdekel már – mondja. – Egyik reggel felébredtem és már nem zavart, nem...