A kór egyre jobban pusztít a városokban ‒ suttogja a Professzor, titokban hírekhez jutott, pedig az étkező tévéjén egész nap rajzfilmek mennek. – A hirtelen megőrült emberek csoportokban összekapaszkodva táncolnak az utcákon, már nem tudják eltüntetni őket szem elől. Eszüket vesztik valamennyien! Az Intézet, ahogy nevezték kissé óvatosan, megkopott park közepén állt. Egy kiszáradt tó fogta körbe a neobarokk épületet, az üres mederben száraz ágak, több évadnyi avar, toll, haj, szemét, csikk...