a központozás / manipuláció, olyan könnyű elbeszélni egymás mellett fogok egy verset, és vallatom, miközben olvasom, vallatom magam, hogy vagyok, eszembe jut-e valaki erről az alanyról, van-e ilyen tárgyam, fogom a verset, és faggatom, mondjon valamit nekem rólam a szó, a zsákutca, a központozás manipuláció, olyan könnyű elbeszélni egymás mellett, miközben a verset írom, olvasom és megkérdezem, hogy vagy, de nem jut eszembe senki erről az alanyról, és a tárgyakat szelektíven gyűjtöm, egy...

idegenül hangzik, ahogy kimondja, mint egy másik világ nyelve, más világé, másvilágé, agya, mint egy ázni hagyott teafilter, ahogy kioldódnak a gondolatai, azok is, amiket szeretne visszagyömöszölni, semmi nem mozdul magától, minden rendeltetésszerű A folyosón azelőtt kapcsolódott le a lámpa, hogy belépett a lépcsőházba, a kapcsoló még meleg volt és ragacsos a szomszéd lakó érintésétől, olyan volt az egész, mintha más megkezdett mozdulatát folytatná, ettől a gondolattól alig várta, hogy...

Nem értem, mire kellhetek, mire ez a rám bámulás, / ezek a gomblyuk-szemek. Amikor kérdezem tőle, mit akar, megeszi / a cukros briósomat, és azt mondja, valaki ellopta / a biciklim. Zseblenin Bajtai Andrásnak Jön az a tyúkszemű nő hajnal négy és reggel hat között, kiköpött Lenin, orosz szülők harmadik gyermeke, titkos retesz-szemekkel látta meg a napvilágot, egyedül a szemében nincs semmi lenini, akárhányszor rám néz, lyukakat szúr belém, nincs pupillája, nem tágul, nem tágít mellőlem...