Dr. Gál János: Tengerimalacok (Cavia porcellus) időskori elhullási okainak retrospektív vizsgálata 1993‒2001 között Bogyó 1993-ban hunyt el, Antall Józseffel együtt. Nehéz év volt. Az inkák földjéről származott (mármint Bogyó), ahol sós és száraz a levegő, őseit pánsíp és charango dallamára forgatták a tűzön. A szerencsésebbek, mint apró, fordított kolumbuszok, visszafelé keltek át az óceánon, az újból az óvilágba, az idővel szemben, de ezzel sem sikerült elkerülniük az elkerülhetetlent. A tengerimalacok sokféle formáját művelik a halálnak, többnyire ártatlanul és jóval az időskor előtt vesznek el, felelőtlen zöldségek és ajtók által de Bogyó ebben is más volt. Kétezer-egyet is megérte volna, valami más erő lakozott benne, mint bélcsavarodásra hajlamos nemzedékében. Annyi amszterdami kisállatvásárt átívelő ember- és tengerimalac-öltő után, Bogyó itt hagyott minket. Méltósággal engedte el az életet, mint egy miniszterelnök. Vagy talán ő vette el magától, megelégelve egy évtized kivételességét. Ketrece mellett állva fejemben Chopin B-moll gyászindulója szólt. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Mekkora diznilend vala ez ahova úri családok hajtattak krinolinos leánykákkal az Andrássy úton a leánykák pedig hüledeztek hatalmas romantikus festmény szürkemarha bikák párbajoznak a tehenekért a feszülő brutális erő láttán egy kicsit ők is szürkemarha tehenek akartak lenni köszöngették hogy milyen kedves magától édesapám egy csoda ez a mezőgazdaság vajon hol rontottuk el az enyésző ámbrás parfümökből lehet az az egyedi doh amit sehol máshol nem érezni talán mégsem mezőgazdaságában él a nemzet és valóban elég pofás kaszinó lett volna ebből az egészből pontosabban vannak még leánykák újlatin és szláv nyelveken viháncolók de már nem köszöngetnek semmit magázva drága édesapjuknak és azt sem tudják hogy ez egy múzeum csak az ölébe ülnek Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek úgy látszik hiába haltak ki a jávorszarvasok a Kárpát-medencéből és hiába hozott legalább egy jávorszarvas fejet Kádár János a Szovjetunióból hiába tették le egyöntetűen a szigonyt a magyar halászok 1888-ban most már a kihalt állatok kicsit még kihaltabbak a letett szigonyok még letettebbek hacsak nem épp a hanyatlás volt a cél mert mégis mihez ért a magyar ha nem ahhoz hogyan kell dicső korok után stílusosan hanyatlani. Gál János 1999-ben született Budapesten. Történészként végzett az ELTE-BTK-n, jelenleg muzeológusként dolgozik. 2021-ben jelent meg Az eltűnt hírnév nyomában című első verseskötete, mely elnyerte a Magyar Írószövetség Debüt-díját.