Teljesen ártalmatlan, amatőr előadás volt egy színházi fesztiválon, ott látott meg. Utána meghívott egy italra, a szemközti kávéházba. Fogalmam sem volt, mit látott bennem. Olyan zavarban voltam, hogy összeszorult a torkom, és egész este csak krákogtam. Délután ötkor beülök a Pipacsba. Két órát engedek meg magamnak. Mindig. Általában sétálok előtte a körúton, megnézem a kirakatokat, a kirakatokban magamat, aztán becsüccsenek a kávéházba, a színházzal szemben. Ez a Pipacs. Keresek egy utcára...

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál. Bemész a plázába, mozgólépcsőn fel az első emeletre, és már előtted is a fehérnemű osztály. Be se kell nyitni sehova, köszönni sem kell. Bármit megnézhetsz, megtapogathatsz, fel is próbálhatsz. Senkit nem érdekel. Még akkor sem, ha a női részlegen vagy, és nyolcvanhoz közeledsz. Legfeljebb azt gondolják, eltévedtél, miközben a patikát kerested. És ez igaz is. Oda jöttél, mert az...