Szilágyi Z. Ákos versei
„unlak. veszekedjünk.” / a férfi szerelmet karcolt a földre, / a nő nézte, belerúgott. átölelte, / kicsit megtartotta, kicsit eltemette. nemek ‒ bevezető ül a férfi és a nő a Mátyás-szobor sarkán és keresik a szavakat. „és te?” – kérdi. „és én.” – válaszol. „még mindig rólad akarok írni.” „unlak. játszódjunk.” rímeket szabtak, csuklottak verslábakat, a nő szíve a férfi ajkán kincsre akadt. labdáztak hófelhőket, szerettek napsugárba göngyölt esteleket, nappalokat. nem. „unlak....