Repkő Ágnes: Edith
hét fess törpe veszi körül, / és bár a nézőtérről senki sem látja Edithet, / a légkör nyugodt A fenti tóban forrón áll a nap, a megállóban elvérzett villamos, a postás a sarkon önmagába fordul, indulás előtt megtorpan egy levél, kiáltás előtt megdermed egy fa, a plakátok hallgatnak, mozdulatlanok a fába ütött százasszegek. * Este elég sokat voltam ott, az asztalnál ültem, és néztem a cipőm, hogy túl tiszta volt, valószerűtlenül fehér, mintha nem is járkálnék, a cipőm sem érné a földet. *...