Sosem értettem, / hogyan lehet megbízni valamiben, / ami ilyen gyorsan elpusztíthat; / felé nyúlni és megsimítani azt / a mély, vadállati idegenséget, / a csend hosszú szakadékát közte és közted, / tudva, hogy az a valami nem is téged szeret, / tudva, hogy épp ugyanolyan élvezettel enné az almát / bármelyik másik kifeszített tenyérből. Instrukciók, hogy ne adjuk fel Jobban, mint a vadalmafán áttörő fukszia tölcsérek, jobban, mint az a majdhogynem illetlen látvány a szomszédban, ahogy a...