A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is! Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket...

Türelmesen várok, az előttem lévő csészét nézem, mellette a porrá omló kekszet. Vajon hányszor takarítanak egy ilyen helyen, hányszor kell porszívózni azokat a műszálas bojtokat? Az író hátát nézem. Végül megfordul, és helyet foglal az asztal túloldalán. – Elnézést, hogy megvárattam – mondja, noha egy percet sem késett, én érkeztem korábban. Bartók Imre 1985-ban született Budapesten. Író, kritikus, esztéta, Rilke és Celan művészetéről írt kismonográfiák szerzője. Legújabb, Láttam a ködnek...

Sirokai Mátyás montázsai Bartók Imre regénytrilógiájából És az agyban, ebben a tizenkét hektárnyi, / ismeretlen inerciarendszerek szerint működő / proszekturális szivattyúhálózatban / egyre csak gyűlnek a gondolatok Tizenkét hektár Az idő aszimmetrikus viszonyba áll az élettel. Minden információ a központi agyba süpped alá. A sejtek molekulákat állítanak elő, amelyek aztán veszettül pörögnek az egymásba fonódó ellipszisek hurkaiban, átvágnak a bendő sötét tundráin és a...