Tudom, hogy a gleccser rétegei mozgásuk közben mindenféle hangot adnak ki: vonyítanak, morognak és csattognak. Most azonban a gleccser éppen hallgat, hagyja, hogy sétáljak a felszínén. Több százezer éve van itt, és néha úgy érzem, szórakoztatják a fúróim és a jégcsákányaim. (regényrészlet) 2003 Jon Jacobsen májusban hal meg életében másodszor. A levegőben már semmi sincs a tavasz harsányságából, a part szélén már melegség ül, a tenger nyugodt, lassan mozgó vonal a horizonton. Szerda...