Még nem láttam így, béke ily dús nem jutott! / A folyam saját édes akaratával suhan: / Drága Isten! maguk a házak mintha álmodnának; / Óriás szív nyugszik dobbanatlan némaságban. Szépséges est Szépséges est, nyugalomba oldva, A szent idő halk, imába némuló Apáca, Áhítattól bénult; a széles naptányér Alámerül csöndjében, Mennyei béke üli a Tengert; Csitt! a hatalmas Lény éber, Szűntelen mocorgása Mennydörgő zajt kelt, múlhatatlant. Drága gyermek! drága Leány! ki itt jársz velem, Magas...