Túl vagyunk a járvány ki tudja már hányadik hullámán, közben kitört egy háború, és mindenféle pátosz nélkül, de én még fel is nőttem közben. Ennek nyilván semmi köze a programhoz, de valahogy a legsérülékenyebb, leginkább túlfeszített időszakomban talált meg a Grádics. Mire megjegyzem az utat az Írószövetségbe, áttesszük a helyszínt máshova. Ez az utolsó alkalom, ideje számot vetni, hogy mire jutottunk, én mire jutottam. Fél év rohadt sok idő, csak csóválom a fejem ezen, mint egy nyugdíjas....

Amarilla anyja, Klára néni nem jött el megnézni az albérletünket. Az apja is csak pár lépésnyire jött be a lakásba, csak annyi időre, amíg letette a dobozokat. Tök fölöslegesen rejtettem el a Yoda szobromat. A lakás szerintünk menő, rohadt nagy, külön szobák, nappali, konyha, amit akarsz. Amarilla apja meg csak hümmögött egyet a bejáratból. Kinyaltuk az egészet, hogy egy szava se lehessen, még gyöngyvirágos illatosítót is fújtunk mindenhova. Ahogy letette az egyik dobozt a bejáratnál, valami...

Ezt csináljuk mindig. Mosolygunk, amikor a másik hazudik. Vagy éppen igazat mond, ez persze mindegy is, már úgysem tudnánk különbséget tenni. Kis szünet után, amikor minden elhallgat, azt mondja, hogy fontos vagyok neki. Ugyanúgy mosolygok, de már azon, hogy anyám most is leszidna, hogy miért nem vigyázok jobban magamra. Mucha Dorka 1989-ben született Budapesten. Író, 2012 óta publikál, leginkább rövidprózákat. Jelenleg az ELTE Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány mesterszakán tanul....