Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba. Itt nyirkos, savanyú verejtékben hánykolódtál. Ott, egy másik ágyban, kicsordult a nyálad a futórózsák émelyítő illatától, a szaftos gombóctól, az ábránd szülte, pucér testtől. Itt felhomorodott mellkasod a lepedőről – egy újabb roham –, aztán súlyosan zuhant vissza, mintha a...