Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Csendes Toll: Utazások Gourmandiába

Tegnap megőrültem. Kaptam a szomszédomtól egy nagy nejlontáska erdei csiperkét. Friss volt, illatos. Hozzá egy kis butélia új bort, ami szintúgy friss volt és illatos. Borban kevésbé szeretem az ilyet, de a gomba nagyon inspiratív volt. Felhívtam barátomat, Fehér Sólymot, ereszkedjen le hozzám a hegytetőről, rengeteg gombám van, meg kell csinálni.

Bővebben ...

Nyehőcesült birsalmával és gombával

Kolozsvári barlangászok mesélték, hogy van egy titokzatos állat, azon barlangokban, amelyeket a Vaskó környéki hegyekben hajdan a szovjet baráti vagy megszálló hadak nyitottak urán, plutónium és hidrogénbomba alapanyagok kinyerése céljából. Az állatok, amelyekről a római krónikások is megemlékeztek, hajdan a vízvezetékek réseibe szállították szájukban a rágott meszet, azt kis gömböcskékben a megfelelő helyre tapasztották, mint ma a gyermekek a vonaton vagy a repülőn a rágógumit. A nyehőcéről azt tudták, hogy tiszta állat, tökéletes az emésztőrendszere, ürüléke nincs, ezért is lehet a vízvezetékek belső javítására használni meg idomítani.

Bővebben ...

Mese a nyál ízéről

Eronim Mox óriás varázslámpása még ott derengett / a falu peremén, és miközben földöntúli látomásunk / beteljesedett, rozsdás pengét szorítottunk a kakas torkához – / utolsó rikoltása vörös volt, akár a vér evangéliuma

Bővebben ...

Éjszaka a Kolinda-erdőn

Ezer méter fölött sokszor jutott eszembe Bodor Ádám, ezer méter alatt ritkábban. Bár ha tényleg így lenne, akkor Magyarországon egyáltalán nem jutna eszembe soha. Vagy csak a Kékesen, közvetlenül a csúcs környékén.

Bővebben ...

Nemes Z. Márió Eronim Mox szakácskönyvéből főz, de a sáska végül megfekszi a gyomrát

Ráömlik a tájra az elhagyott rakétasilók melankóliája, a szökési sebesség már csak az acid népdalok nyelvének zárványa. Az utolsó költözőmadarak a gépek voltak, Verhovinán emberemlékezet óta nem azonosítottak repülő tárgyat. A böjti szelek eltörlik a levegőégbe rótt jeleket, eljött hát a világ világossága, ugatják a két lábra emelkedett őzek a sarki fényben fürdő szérűn.

Bővebben ...

Keserű

– Nem tudom – mondta a férfi. – Talán nem. Valahányszor az ember azt érzi, hogy végre a maga puszta valójában tetten érte a gonoszt, rádöbben, hogy valójában egy gyerekarcba bámul. Hirtelen megjelent valami különös lágyság a férfi vonásaiban. – Egy gyerek arcába, akit nem engedtek játszani, és aki ragaszkodni vágyik.

Bővebben ...