Sükösd D. Gergely versei
Hogy tűröd kínod és hogy megaláznak? / Az árva szív tebenned hogy dörömböl! / Hogy nem veted le magad odaföntről? – / És én hogy irigyellek és csodállak! Az állhatatos arisztokrata Mily kitartóan tűröd a mások szenvedéseit! Még gúnyádnak sem gyűröd meg fodrait, míg egyszer orrodon fog a rothadás és vér szaga? Az irgalomra jó ok a kín maga. Rang szerint Császárok, magas főurak, meg porban csúszó bitangok: egy se véti el az utat, és púposodnak friss hantok. Ha nem marad más helyébe, csak...