Beszámoló a FISZ Holokauszt Emlékév – Hogyan tovább című konferenciájáról

Hogy miért érdekes a Holokausztnak éppen a hetvenedik évfordulója? Talán azért, mert a következő kerek évfordulót a túlélők közül már jóval kevesebben fogják megérni, és akik megérik majd, azok többségének is legfeljebb halvány kisiskoláskori emlékei maradnak a vészkorszakról. A kerek évfordulóknak persze inkább csak szimbolikus jelentőségük van, ráadásul ha a megemlékezések kötelező jellegűek, nem feltétlenül érik el a céljukat. Erre példa a 2014-es Holokauszt Emlékév néhány nagy vihart kavaró eseménye.

Borbély Szilárd költészete a fiatal költőnemzedék számára témák, technikák, dilemmák egész sorát szabadította fel, fogalmazott az egy évvel ezelőtt elhunyt költő munkásságának hatásáról Korpa Tamás az Irodalmi Szemle februári számának bemutatóján a Kalicka Bistróban. Az est másik meghívott vendége Kukorelly Endre volt, míg a házigazda szerepét Szalay Zoltán és Száz Pál látták el.

Beszédtechnikai vizsgának indult, végül másfél órás színházi előadás lett az eredménye. A Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. évfolyamos színművész hallgatói Borbély Szilárd Nincstelenek című regényéből hoztak létre színdarabot. Az alkotói folyamatról, a szöveggel kapcsolatos tapasztalataikról a József Attila Kör Impulzus című sorozatának rendhagyó estjén beszéltek.

Beszámoló a 2014-es balatonfüredi Jókai-konferenciáról

A nyelvi erőszak performativitása napjainkban nemzetközi szinten foglalkoztatja a kutatókat, s kiemelendő, mennyire változatos formációkban van ez jelen a Jókai-szövegkorpuszban. Az árulásnak a már említett kérdésköre is idekapcsolódik. A szereplők pedig több szóba kerülő szövegben is az őket körülvevő emberek gyengéit kitudva erőteljes nyelvi erőszakkal befolyásolják azok viselkedését. A beszédaktus fenyegető potenciálját jelezték a bankjegyek értékvesztéséről szóló Jókai-levelek is. A levelezésben terjedő pánik abból adódik, hogy a bankjegy az ígéret beszédaktusaként értelmezhető, így ha a papír visszaváltozik önmagává, elveszíti értékét.

Mint kiderült, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy egy szerzőnek mennyi ideje van felkészülni az első kötetére, a Boldogtalanság… titkos összetevője pedig minden bizonnyal a letisztultság, ami által a hagyományosnak nem nevezhető, a kortárs irodalmi tendenciáktól különböző, realistának is tekinthető ábrázolásmód segítségével szikár, sallangmentes prózát hoz létre - Fehér Dorottya helyszínije Újvidékről

Mikor felvetődik a szótár fogalma – mint az érzések, gondolatok egy biztos helyre gyűjtésének lehetősége –, inkább azt mondja a szerző, hogy a kaland fogalom találóbb lenne - Sárkány Tímea helyszínije Lászlóffy Csaba könyvbemutatójáról