Lehet-e testnevelés és kémiaóra között negyvenöt percben katarzist okozni vagy átélni? Jó olvasókat, vagy mini tudósokat kell képezni az iskolákban? Vajon miért olvasunk el egy történetet, amely úgy kezdődik: Ivan Iljics meghalt? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a VI. IROM-on (Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye) 2015. november hatodikán és hetedikén megjelent előadók és a hallgatóság.

Szóval a folyó. Nem, legyenek most a tekintetek. Tudod, a tükrök, amelyek úgy látnak, hogy nem tudnak róla. / Minden mégis olyan gyönyörű. Szép emberek délutánja - jutott eszembe hónapokkal ezelőtt, azóta le akartam végre valahova írni. / Nem lehetek kétszer ugyanaz az ember ugyanabba a városba lépve.

A debreceni Méliusz Könyvtár Újkerti Fiókkönyvtára szolgált helyszínéül az Irodalmi Kávéház programsorozat keretében október 22-én megrendezett könyvbemutatónak. A családias hangulatú eseményen Szeles Juditot Ilyen svéd című verseskötete kapcsán Áfra János – a kötet keresztapja – kérdezte svédekről, magyarokról, bevándorlásról, határhelyzetekről. A csengeri születésű Szeles Judit ugyanis tizenkét évvel ezelőtt szülőhazájából Svédországba költözött, első kötete pedig a szerkesztő, Lapis József, valamint a FISZ Hortus Conclusus könyvsorozat gondozásában jelent meg múlt héten, melyet egyelőre magyarul olvashatunk, és a skandináv mentalitás szellemi lenyomatába (is) betekintést enged nyerni.

Társadalmi, szociális és kulturális válságban van Európa. Viszonyulásunk a menekültkérdéshez, illetve ennek révén egymáshoz is leginkább a belső, már meglévő problémák és konfliktusok kivetülései. A FISZ Kritikustusa legutóbbi estjének hallgatósága talán ezt a tanulságot szűrhette le legkönnyebben magának mindabból, amiről Hercsel Adél, Potozky László és Térey János beszélgetett. Az est házigazdája Antal Nikolett volt. Pethő Anita tudósítása.

A József Attila Kör szeptemberben indította el JAK Retró néven futó beszélgetéssorozatát, melyen az 1982-től megjelenő JAK-füzetek kerülnek újraolvasásra. A gesztus célja, hogy szerzők és olvasók, mesterek és tanítványok az emlékezet gyakorlataiként ne csak felelevenítsék a huszadik század végi magyar irodalmat, hanem újraértelmezzék azt a mai kontextusában. Sárkány Tímea beszámolója.

A vers csak akkor sikerülhet, ha az írás intenciója felszámolódik. Az ember hübrisze, amelyet a hatalom gyakorlása eredményez, megfordul a művészetben. A költő aktívvá teszi magát a passzivitásban, elszenvedi a verset, ami tulajdonképpen nem is szenvedés, hanem hagyja hatni a vers energiáit, nem erőlteti rá akaratát, szándékát a szövegre, mert azáltal kioltaná a verset. – Sárkány Tímea helyszínije Marno János könyvbemutatójáról.