Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak Eszkaton Kopár magaslaton ér az utolsó nap. A völgyben már tombolnak a fák, haragjuk égre lobban, ítéletre készen. Otthonaim is lehettek volna a kiöntött városok. A háztetők hullámot vetnek, majd felfeslik a táj. Vibráló árkádsor, szőlőlugasok, végül a tengerpart üdvösségen túli nyugalma. A fövenyen szétdobált kerti bútorok. Lampionhold kel, gyulladnak égi fényfüzérek, csak épp a vendégsereg nincs sehol. Talán késnek, de az is...

Zsebedben / összegyűrt papír: napszítta / betűiből csupán egy női név / maradt olvasható. Perseidák hava Kiönt az ég. Hullámokban tör feléd egy alaktalan, fekete massza. Éjszaka csorog arcodról, csillagokat gyúrsz eleven lénnyé. Azt álmodtad, elmetszették a Fiastyúk torkát. Még láttad fénylő pontokká zsugorodni a szétrebbent, árva csibéket, mielőtt felkelt volna a Nap. Most elképzelni se bírsz vörösebbet a hajnali felhőkre tapadt vérnél. Meteorraj vonul át. Éppúgy virrasztasz, mint...