azzal nyugtatjuk / magunkat hogy hajnalra / esőt mondanak Utolsó kívánság Nem hiszem Hogy mindenbe Bele kell dögleni Állandóan Valamit valamiért Hogy mindig Kitartónak A jéghegy csúcsán is Hogy az élet Fegyelem Akarat Kezembe vett sors Ami meghozza gyümölcsét Hogy amit elkezdtünk Azt minden áron Ha beledöglünk is Mondják Akik talán Beledöglöttek Akik nem engedték meg maguknak A derűs legyintést A kacsintást Az összemosolyt Körvonal a színes krétákat a betonon hagytuk szerteszét párat...

Egy idő múlva foszlani kezdett. / Az ujjaid köré csavartad az elvarratlan szálakat, / de nem tudtad azokat elszakítani. Megálltál egy kirakat előtt. Néztél befelé. Hosszas tétovázás után benyitottál. Izgatottan válogatni kezdtél a használt ruhák között. A lámpa fénye felé tartottad azokat. Hibákat kerestél, lyukakat, szakadásokat, kimoshatatlan foltokat. Végül beleszerettél az egyik kabátba. Elégedetten akasztottad le a fogasról. A tükör előtt állva magad elé tartottad. Magadra vetted....