Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Költészet

Pollágh Péter verse

Ezek már szlovák szobák, suttogja.

100 éve oszlott szét a szép. / Egy egyes és két kurva nulla / néz a kastélyunkból kihajolva. / Véres mindhárom mosolya. / Ezek már szlovák szobák, suttogja. // Megpróbált. Hallottam a hangját. / Tölgyhordókban dajkálták.

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Hollywood, kis fáziskéséssel

Lassan folklórszintű közhellyé válik a True Detective kiváló (bár szerintem kissé lassacskán beinduló) első évadának és a többszörösen elbaltázott másodiknak az értékelő összevetése, mintha még nem látott volna sorozaton belüli színvonalingadozást a világ. Holott ennek a veszélye már magában az évadról évadra cserélődő stábbal, színészgárdával és más-más sztorival előrukkoló antológiasorozat műfajában is alapvetően kódolva van, hiszen lényegében nem is egyazon szériát nézzük, hanem lazán (mondjuk legfőképp az író, Nic Pizzolatto személyében) összekapcsolt, külön-külön minisztorikat.

Bővebben ...

A patriotizmus eposza – Treme

A Treme azonban mindezek ellenére sem válik egy pusztulóban lévő kultúra zenei és vizuális emlékművévé – ami azt illeti, nyoma sincs benne semmiféle nosztalgiának (bármilyen könnyű kézzel adódnék is ez a témából). Sőt, éppen az teszi különlegessé, hogy a szórakoztatás mellett művészi formában képes felvállalni a politizálás, gyakran az aktuálpolitizálás, vagyis a közös ügyek rendezésének feladatát is.

Bővebben ...

Saját univerzum

Szathmáry Istvánt Szép Eszter kérdezte
A képregénynek megvan a maga nyelvezete, sokkal másmilyenebb elbeszélői-narrátori fegyelmet és tehetséget követel, mint egy nagyobb szöveg illusztrálása képekkel. Illusztrátorként sokkal bensőségesebb viszony alakulhat ki minden egyes képpel, ami a munka során készül, ezt a luxust kevésbé lehet megengedni egy nagyobb lélegzetű képregény esetében. Ez nem azt jelenti, hogy egy képregénykockával nem lehet szöszölni, csakhogy sokkal inkább kell mindig az egészben, a végeredményben gondolkodni.

Bővebben ...

Hogy kerül a katana a képregénybe?

Pádár Ádámot Szép Eszter kérdezte
Magyarországon a képregényes szubkultúra a nagyobb kulturális intézmények és pénzforrások radarjai által pásztázott terület szélén helyezkedik el, valahol a tervezőgrafika-fennsík, az illusztráció-rengeteg, a nosztalgia-üveghegy és a geek-metropolisz között. Ugyan a képregényes rendezvények (nemzetközi és hazai fesztiválok valamint börzék) mindenki számára nyitottak, és a konvencionális kulturális határok átlépéséhez útlevélre sincs szükség, mégis viszonylag kevés kultúrafogyasztó merészkedik hamuban sült pogácsával teli tarisznyájával a képregényes berkek mélyére.

Bővebben ...

Önarcképek magányában

Typex: Rembrandt, Libri Kiadó, Budapest, 2014.
Typex, eredeti nevén Raymond Koot – hogy megint csak a többi kritikát (kritizálva) említsem – három évig tanulmányozta Rembrandt munkásságát és életrajzát. Ennek eredménye ez az egyedi album, amelyben egyaránt keveredik a mester és kvázi tanítványa sajátos stílusa, formanyelve, a naturalista, testközpontú ábrázolásmód és a barokkos vonalvezetés, melyek révén képes megeleveníteni a képet.

Bővebben ...

A jó rajz él, lélegzik

Csordás Dániellel Szép Eszter beszélgetett
Csordás Dániel 2009 óta rögzíti élményeit és gondolatait képregényblogján, melyet háromszor díjazott eddig a magyar képregényszakma, és háromszor figyelt fel rá a Goldenblog. A blogon a képregénynapló műfajába tartozó, képet, szöveget, ritmust, és designt humorral és őszinteséggel ötvöző alkotásokat találhatunk, legutóbb pedig a Szépirodalmi Figyelő múzeum-tematikát körüljáró számában jelent meg Csordás-képregény. Az Idő kérdése története a legszemélyesebb élményektől a British Museum asszír-gyűjteményéig ível. Az olvasót többször közvetlenül megszólító elbeszélő és főhős a bélyegekkel történő intim gyerekkori szöszöléstől a gyűjtögető ősemberig és a digitális kor kihívásaiig számos emlékre asszociál. A személyesség kulcsfogalom Csordás Dániel képregényeiben: borostás főhőse végig szemmel tart bennünket, mutatóujját felemelve magyaráz, hogy aztán egy sötétségben száguldó űrszondán váratlanul elengedje a kezünket.

Bővebben ...