Hírlevél feliratkozás

Keresés

Sánta Miriám verse

Sosem fáradt, de jól titkolja. / Túlcsorduló energiáit szándékosan / igazítja távoli eseményekhez, / a közeliek számára banálisak. / Ügyes kis traumákat javít fel, / legalábbis megpróbál javításokat / kieszközölni rajtuk. Úgy idézem / ahogy ő időz el velem, kedvesen, / hogy úgy érezzem, rászorulok. / Kinyitja. Becsukja. Azt hiszi, / forradalmár. Azt hiszi.

 

 

Sánta Miriám 1993-ban született Kolozsváron. A Babes-Bolyai Egyetem magyar szakán diplomázott. Költő; jelenleg az irodalom és szubkultúrák viszonyával foglalkozik. Kolozsváron él.

 

 

Kiüresedés

 

 

Kinyitja. Becsukja. A barna benne

nem meleg. Mint aki óramű pontossággal

roncsol szét rendszereket, hogy azt

gondolja, sikerül újakat építeni

helyettük. Úgy nő vele a hiteltelenség.

Azt hiszi, teste madár. Azt hiszi,

hogy szabad. Azt hiszi, hogy

fatekintetébe majd valaki beleharap,

akár a szú és jóllakik vele.

Elnyelt egyszer, kétszer. Ha belép

a terembe, úgy van ott hogy nincs

jelenléte, a nagy egyenlőségben

old fel mindent. Azt mutatod fel

üveges tekintetében, amit nem akar

látni. Önmagad sem akarod látni

így, a felszívódás vágyát későbbre

tartogatod, amikor felébredsz a

hibagépezet kattogására.

Kinyitja. Becsukja. Elvonul.

Az udvaron lapoz, hatalmának érett

szaga szétterjed a levegőben. Rothadó

bűze epifánia. Sosem fáradt, de jól titkolja.

Túlcsorduló energiáit szándékosan

igazítja távoli eseményekhez,

a közeliek számára banálisak.

Ügyes kis traumákat javít fel,

legalábbis megpróbál javításokat

kieszközölni rajtuk. Úgy idézem

ahogy ő időz el velem, kedvesen,

hogy úgy érezzem, rászorulok.

Kinyitja. Becsukja. Azt hiszi,

forradalmár. Azt hiszi.