Székely Örs verse

akik csikorognak, / megszabadulni-t üvöltenek, / miért nem akarja / azokhoz tartoznom semmi, / ha csak rezgéstartománya / érdekel üvöltéseiknek?

Székely Örs 1992-ben született Kolozsváron, jelenleg a budapesti ELTE esztétika szakos hallgatója. Költő, műfordító, a FISZ és a JAK tagja.

KISZÓROM

a megszabaduló

szavakat összes idejükkel

együtt: fényezésük, a glanc

a kérdésekkel kopjon,

az eső mossa, (hogy szakad!);

az esőtől lépésre jár

az őrület, nem engedi,

hogy a szavak

visszakapaszkodjanak.

ADJAM a szemem villamosoknak

fáradt vonatoknak-héveknek,

fáradt villamosoknak,

akik csikorognak,

megszabadulni-t üvöltenek,

miért nem akarja

azokhoz tartoznom semmi,

ha csak rezgéstartománya

érdekel üvöltéseiknek?

ami hallásküszöb alatti,

látni, rezgések hogy rendeznek

delet-alkonyt hogyan szakítják

hajnalokra őket;

ha megállok nézni ezt

nekemrohannak

kutyák,

ha csendben kibírom mellettük,

meleg tejjel kínál a pásztorasszony.

a fülem is ELHAGYNA

többé a lötyögést nem hallanám,

amit a hajnalok csinálnak szavaiddal vagy a tejjel,

milyen az; amitől mint villamosbelsőben hajléktalan,

úgy alszom el szavaidban,

mint mellette meleg tej?