
Fehér Tamara versei
- Részletek
- Írta: Fehér Tamara
lesz fiam lesz / hogy örökre otthagy / benned valami / nagyon szépet / amit kihordani és megölni / hordani és ölni / hordani és halva látni / hordani és haldoklani / neked kell
Az első
aki mellett feltűnt
milyen kevés a környéken
a kivilágítatlan kapualj
nem tudta a nevemet
ismerte a szótagjaimat
a magánhangzók ritmusát
de sosem értem a szájához
mint szó
csellengtünk az utcalámpák vakfoltjában
mindkettőnkben feltámadt a szél
mire meglett az a lépcsőház
mint eső elől menekülők
bezuhogtunk
kopogtak tőlünk a postaládák
de a sötétben nem láthattam
hogy egyiken sincs név
Lesz fiam
lesz egyszer valaki
bal csuklódon
megáll tőle az idő
és hiába lazítod
az óra szíját
szorít majd
lesz fiam lesz
valaki az első
poharat mikor
a poharához
emeled autók
koccannak össze
lesz fiam lesz
aki nem marad soká
elsiet másra várni
árnyékok rohannak
és fák izmai nyögnek
és elfújsz egy doboz papírzsebkendőt
azon ahogy a nevét mondja
őtőle
lesz fiam lesz
hogy nemet mond
és elszív egy dobozzal
míg a fék izmai nyögnek
és árnyékok rohannak
és akit sietve várt
már nem jön meg sosem
lesz fiam lesz
hogy egyszercsak
mégis ott van
képtelenül mint a holtak
a temetés után
és feljön tőle a tengerszint a másodikra
és lesz fiam lesz
hogy ami történik
három igeidőben
történik egyszerre
lesz fiam lesz
hogy örökre otthagy
benned valami
nagyon szépet
amit kihordani és megölni
hordani és ölni
hordani és halva látni
hordani és haldoklani
neked kell
lesz fiam lesz
hogy emészt
hetetlen hónapok után
újra feltűnik
mint aki felett nem úr
semmi igeidő
és lesz fiam lesz
hogy többé nem ír
semmi igeidő
nem enyhít
se fájdalma se jelenléte
nem enyhül
se fájdalma se jelenléte
de mikor eljön és megszüli
amit kilenc hónapja hord
akkor
mindhárom mutató megáll
sima rutinműtét
mosolyogja a férfi
kezemet tördelem
ropognak a percek
túl régóta van már
május 18 és 23 óra 40
hagyom hát
és figyelem
ahogy egy egyszerű
órásmester újraindítja
a pulzusomat
Kegyeletsértés
És megfeszül mindkét part.
Egymás kezét szorítják a házak,
és döbbenten maga alá bámul a híd,
mint születik lábai között a halál.
Először mindig a hajó fullad meg,
csak aztán az utasok,
és nem szabad belegondolni,
számlálgatni a perceket,
a merülés tonnáit,
milyen lehet az a hirtelen vaksötét,
amiben nincs többé levegő,
csak a hidegen toluló víztömeg,
a nyomás a nyomás a nyomás
és a kapálózó pánik,
hogy itt most meg kell halni.
Hetekig, sőt órákig tart az ellentemetés;
csörlők, csigák, huzalok küszködnek
a feltámadás erős sodrú hullámtengelyén.
Szivattyúzúgás, a darukar feszülése.
Összevitatkoznak a fizika rokon törvényei.
Végül ott, ahol az acélsodronyok a folyóba vájnak,
lassan felmerül a hajótest.
Élettelen víz lóg belőle
és az alvilág iszapszagától bűzlik.
A holttestek fotózása tilos!
Kongatják a harangokat
és mindenki virágot dob
a kiemelt koporsóra.
Fehér Tamara 1997-ben született, 23 évesen. Mármint az anyukája volt 23 éves. Az ELTE BTK-n Szlavisztikát hallgatott, de mióta elvégezte, többnyire csak hallgat. Mivel még nem jött rá, mi lesz, ha nagy lesz, pénzt keres: naphosszat számlákkal bíbelődik, de így legalább elismerően lehet bólintani a szövegeit olvasva: "hm, nem is rossz egy pénzügyestől".