Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Seprűs Holly

Pásztor Andrea versei

Hanyatt fekszem. Eddig érek. / Anyám vagyok. / Köldököm a ritmuszavar mozgatja. / Sós lé folyik le idáig. / Ha viszket, elvakarom.

Köldökig ér

Hanyatt fekszem.
A ritmuszavar mozgatja köldököm.
Eddig értem anyámnak,
amikor nem értem el.
Felsőtestéről köldökmedrébe
folyt le a sós lé.
Ide gyűjtötte anyaszemefényét.

Köldöktengere pirosra csípte bőrömet.
Himlősre, amin minden gyereknek
át kell esnie.
Időnként érintkezett csak velem.
Félt, hogy újra megkapja ő is a kórt,
egy súlyosabb lefolyásút.
Várta, hogy magától múljon,
hogy leszáradjanak a kiütések,
vagy hegesedjenek legalább.
Viszketett, magától nem múlt el soha,
egy életre védett maradtam.

Hanyatt fekszem. Eddig érek.
Anyám vagyok.
Köldököm a ritmuszavar mozgatja.
Sós lé folyik le idáig.
Ha viszket, elvakarom.


ahova tartozom

futóhomok csernozjom
patakot keresek mindegy
hogy szomjat oltani
vagy fürödni benne
itt nem találok
szolnoki vasútvonal
pesti síkság
tyúkhúr terem
és csalán
pucolok babot
műanyag kerti széken
szülök gyereket szépet
de egyszerűt
keverék tacskót tartok
és tyúkokat
hovatartozás szerint
könnyen érthető vagyok
és hézagos
kevert tájszólással
szólok ha kérdeznek
az út szélén akácfa vagyok
a kertben dió


Nordkinn-fok

az évszak farkasüvöltő
hidegbe fordul
megreccsen a jég testetlen
súlya alatt vele reccsenek
átlátni az erdőn
kopasz ágai ijesztgetnek el maguktól
nem akarom befogadni
orrom elé lehelek kasmírt tekerek
nem nézek oda
szemgolyóm forró marad
belülről fűt és csak az indulat
nem tágítok
szemeim nem tágítom
szűkítek szűkölök
szánhúzó kutyák nyerítenek
mancsuk alatt rügyezik
nem lépek oda

 

Pásztor Andrea 1990-ben született Budapesten, Üllőn nőtt fel. A Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskolában tanít. Verset és prózát ír.