Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Blahó Rebeka

Béres Ákos verse

Ha el is jön a végítélet, / a kárhozottak összerakhatják a környéket, / javíthatják a hibáikat.


Kisiklott

Alkalmas vagyok, mint egy lakótelep
– töltődik, zuhanás, gázáremelés.
Sok hang kis lyukakon is kifér,
és senki se tudja mitől élénk
a part szélén tengermosástól szivacsos
sziklákban mozgó serény hangyaboly.

Egyszer a körzetbe látogatott egy piktor,
megrajzolni mindent, ahogy most van,
ne lehessen elfelejteni, és majd ha változik,
újra visszarendezhető legyen
az ő képe szerint.

Ez érdemesnek hangzott,
de jobb lett volna még a tizedik század alkonyán.
Ha el is jön a végítélet,
a kárhozottak összerakhatják a környéket,
javíthatják a hibáikat.

Csakhogy az ítélet késésben van,
ezért sokan úgy hoznák el, mint a gyorsvonat,
de az első állomásnál nem jutnak messzebbre,
ha nem stimmel a járatszám.
Ezt is eredetileg vasúttelepnek kellet volna írni,
ahogy akartam, csak ha alkalmatlan,
az még nem vigasztal, hogy legalább igaz volt.

 

Béres Ákos 1995-ben született Pécsen. Egy kitalált karakter, jelenleg a f21.hu képzőművészeti rovatának vezetője. Versei jelentek meg a Műútban, az ÚjNautiluson, a Tiszatáj Online-on és a ROST-ban. Szabadidejében csapdából menekül csapdába.