
Vass Tibor verse
- Részletek
- Írta: Vass Tibor
Gyereket szül rákosan, / rákkor és apálykor, / dagálykor, // nem ragály a kór, / parókája / pár rákja tükre, / áttétes / ár-tükre, apály-tükre, / dagályszürke.
A Szenti-medencében hallottam
Kemó
Berekfürdőn egy medencét egymás közt nyuggernek hívunk, sokan kacskaringósként is emlegetik; én Szenti-medencének is nevezem, az idén tíz éve elhunyt Szenti Ernő emlékére, akivel 2002-ben, első ottjártamkor, a Berekfürdői Írótáborban (ma Berekfürdői Körmendi Lajos Írótábor) szobatársak voltunk. Sok a lengyelül beszélő a Szenti-medencében is, nem véletlenül lehet több helyütt kiírva nyelvükön is, hogy mit szabad, meg mit nem, mi ajánlott, mik az összetételek. Egy alkalommal egy lengyel csapat vagy egy csapat lengyel a Kemó (Chemia, 2015) című, Bartosz Prokopowicz által rendezett (és részben írt) filmdrámát emlegette. Csapata után néztem, beszélgetésükbe imígyen szólok bele.
A nő teljesebb a Holdnál,
árkor és apálykor
szín-szívre és szín-észre képes hatni,
bárhol, bármikor
képes túlélni mindent. Nem színlel.
Gyereket szül rákosan,
rákkor és apálykor,
dagálykor,
nem ragály a kór,
parókája
pár rákja tükre,
áttétes
ár-tükre, apály-tükre,
dagályszürke.
Dagály-szűkre
méri idejét,
a hátralévőt,
színt szül rákosan mégis,
és színt nevel,
aztán parókája
gyerekjáték lesz,
színültig félhold, telihold,
félholt, teliholt.
A nő a Napnál teljesebb,
napkitöréskor
szájra és szóra képes hatni,
a férfi sehol, semmikor
nem érti ereit,
neveletlen erejét.
Hogy mi folyik le benne akkor,
hogy mi folyik el,
magzatvíz vagy a víz maga
a szín-vázból,
nevetlen por és nevetlen hamu,
Hold és Nap,
paróka és a túlélő férfi,
a gyermek,
a jólnevelt áttétek,
a sugárzó élet,
mindhalálig erő,
kimért idő,
kimart ítélet.
A nő a Hold, a nő a Nap, a nő az erő,
a földrengés szaga,
anya aranyhaja,
az élet paróka,
vendéghaj-szín,
pótolhatatlan hullása
a sötétnek,
hallása világnak, a múlhatatlannak.
A nő az erő,
a túlélés
maga,
a férfi csak ámul,
színleg Napja lenne,
Holdja,
de képtelen fölfogni,
hogy ár után dagály,
vagy fordítva
netán,
az apályig el se jut,
se Hold, se Nap, se csillagok,
csak a nő,
csak a nő ragyog,
a gyermek,
és játéka, a paróka,
a felszín nyugodt,
akár földben a halál-illatok.
A terápiában nem az fáj,
hogy megfelelő színű, anyagú
parókát találjon a hölgy,
egy idő után talál,
a terápiában az fáj,
hogy nem tudni pontosan,
meddig használhatja,
csak azt, hogy nem sokáig már.
Élethosszig ugyan,
de az fáj,
hogy a hossz belátható,
tudható,
el lehet dönteni előre,
ki dobja ki a parókát,
és azt is, hogyan:
a munka ezen részével
megbízott
mibe csomagolja,
és a szelektív gyűjtőbe tegye-e,
milyen hulladékkal együtt
célszerű kivinni a házból.
Vass Tibor költő, képzőművész, 1968-ban született Miskolcon. A Spanyolnátha művészeti folyóirat alapító főszerkesztője, a Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke. Alapító tagja a Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztálya Bohár András Körének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának. 2021-ben a hernádkaki Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház alapítója. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek, a Szépírók Társaságának, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. 1989-ben Nyíregyházán tanító-népművelés szakon diplomázott. Kassák-díjas (1995), Szabó Lőrinc-díjas (2003), József Attila-díjas (2009). 2019-ben a Tokaji Írótábor Hordó-díját kapta. 1995-ben elnyerte a Közép-Kelet-Európai Képeslap nemzetközi mail art kiállítás fődíját, 2002-ben a XXI. Országos Grafikai Biennálé közönségdíját, elismeréseket kapott a Miskolci Térli Tárlaton (2005), a Matricák Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállításán. Az utóbbi években Budapesten, Nagyváradon, Szekszárdon, Sárospatakon, Miskolcon, Berekfürdőn mutatkozott be önálló kiállításokon. Legutóbb díjazták a Magyar Alkotóművészeti NKft. Ady-pályázatán, a Wekerle Grafikai Pályázaton. Legutóbbi kötetei: El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, 2018); Két sem közt (versek, elektrográfiák, 2020); antológiaközlései: Az utolsó indiánkönyv, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021; Kik vagytok?, esszék portréfotókról, Műcsarnok, 2021; Mesék a dombról, Avasi Borút Egyesület, 2021; AZ10, a tízéves Ambroozia folyóirat antológiája, Győr, 2021; „Átfénylik rajtuk”, Mészöly Miklós 100. születésnapjára, Kalligram, 2021. Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében (kismonográfia, Parnasszus, 2018).