Purosz Leonidasz verse

Részletek

Írta: Purosz Leonidasz

Hiába kérdezitek újra meg újra, / hazahoztuk-e a szennyest, / újra meg újra azt feleljük, nem, / hiszen magunkra mosunk. / Habár rossz hőfokon.

Mi, akik a rendszerváltás után születtünk,

gimnazistaként rímbe szedjük
a véleményeteket a rendszerváltásról,
és ekkor egy darabig úgy tűnik,
mi leszünk a Gondolkodó Nemzedék.
Habár az országos versenyen
emléklappal szúrják ki a szemünk.

Ezután már jellemzően
eltűnünk a süllyesztőben.
Kipukkad a buborék,
nem kár, csak a humorért.
Habár még rímelünk.

Hiába kérdezitek újra meg újra,
hazahoztuk-e a szennyest,
újra meg újra azt feleljük, nem,
hiszen magunkra mosunk.
Habár rossz hőfokon.

Kiabáljatok csak a tévével,
nem mi szerepelünk benne.
Sem az ellenséges, sem a baráti csatornán.
A kocsmában mellesleg
nem csak berúgni lehet.
Habár berúgunk, hogy jól szerepeljünk.

Ne féltsétek a Gondolkodó Nemzedéket!
Érzelmileg bevonódunk, hogyne.
Maradt bennünk tartás,
senkit nem gyűlölünk jobban,
mint akit gyűlölni tanítottatok.
Habár magunktól is elhatárolódunk.

És előre tudjuk, hogy a vasárnapi ebéd
fölött majd mély lélegzetet vesztek,
édes gyermekeink, megöregedtünk,
szóltok, és felteszitek a kérdést,
amire csak mi adhatunk választ,
habár lemondtatok rólunk:

akkor végül is, hol van az igazság?
Lehet, ekkor összerezzenünk, de
kiálljuk a farkasszem-próbát.
Nem a széleken, ahol kerestétek,
és nem is pontosan középen,
ahol a leglustábbak keresik,
feleljük húsleves-gőzben,

habár nem mondunk konkrétumot,
mert rendszerváltás után
érdemes lesz tiszta lappal nyitni.
Itt, ni.

Purosz Leonidasz 1996-ban született Szegeden. Verseskötetei: A városnak meg kell épülnie (2016, FISZ), Egy férfi sosem hagyja félbe (2019, Magvető). Korrektorként dolgozik, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaírás mesterszakos hallgatója.