Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Kökényesi Attila

Kis Marcell: matyó rózsa

Ismeri paramétereinket, / az elszökött és / kidobott kutyák / vizelettípusát, / a műanyagevő madarak / lecsöpögött, fáradt foltjait. / Nem akar sokat, / de én tartok tőle. / Nem értünk hozzá.


Valamit elmértek.
A matyó rózsa félelmetes.
Tegnap este a vasút mellett
egy elkerített holdudvarban
biológusok mérték le
az első valódi hajtásokat.
Nem erkölccsel táplálkozik.
Port és szúnyogokat
vagy bedarált szerves anyagokat
szív fel, érzékeny és tömör.
Ismeri azt,
ami a kukák tartalmára jellemző.
Ismeri paramétereinket,
az elszökött és
kidobott kutyák
vizelettípusát,
a műanyagevő madarak
lecsöpögött, fáradt foltjait.
Nem akar sokat,
de én tartok tőle.
Nem értünk hozzá.
Ül piros húsos virágával,
okosan nyújtja oldalsó
hajtásait,
osztódnak sejtjei,
mégsem tűri a fényt.
Gyökerei ‒ fúrás lassan ‒
becsatlakoznak a sínszálak
párhuzamába;
a vasút alá néz.
A kertek alatt lassan a házakra nő:
gyűjtögetni.
Ahol friss a talapzat,
megállapodik az érintéssel.
Egy közös van bennünk:
a lakosok emésztőnedv-hangjai
összezörrennek
a növekedést segítő gyökérnedv
nyikorgásával.
A töve roskadás gyenge.
Ha felrúgom,
rajtam marad a szaga.
Ha nézem,
felhasítja a változást.
Végül kipattintom a bicskát,
és levágom a felém nyújtózó
sötétzöld, puha hajtást.

Kis Marcell Miskolcon született 2001-ben, Mezőkövesden él, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem magyar-történelem szakos hallgatója. A líra mellett tudományos szövegek írásával is foglalkozik, illetve helyi zenekarokban basszusgitárosként tevékenykedik.