
Felnőtt döntések
- Részletek
- Írta: Csáti-Kovács Anna
Csodálatos pontossággal dől a fa, elpattan pár gömb, / és csak-a-szokásos makacskodik még egy picit a sütőben. / Vonatra ülnék, de már nincs visszaút. / A család szent és érthetetlen, / így érett lelkiismerettel eszek végig mindent. Felnőtt adagokban.
Kétezeröt karácsonyán születik az első.
Hosszas vajúdás előzi meg: haza idén nem megyek.
Nem ülök föl a vonatra, de a vasút sem ültet fel. Az éves összeomlást kihagyom,
magam dacos ajándéka maradok a kollégium jászolmelegén.
Kinn halk hó hull. Az asztalon kis kupac aprósütemény (rám maradt),
ünnepi tornya a váratlan csörgéstől meginog.
Összerezzenek.
Öcsém az. Faggatózik, merre járok, mért csinálom, mért nem megyek.
Hiszen tudhatnám, nem katasztrófa, gyorsan induljak, várnak reggel óta,
és anyánk összetörik, ha nem megyek,
ha pedig mégis, akkor is.
Ezért az ellenállás teljesen hiábavaló.
Hazaérvén minden olajozottan halad.
Csodálatos pontossággal dől a fa, elpattan pár gömb,
és csak-a-szokásos makacskodik még egy picit a sütőben.
Vonatra ülnék, de már nincs visszaút.
A család szent és érthetetlen,
így érett lelkiismerettel eszek végig mindent. Felnőtt adagokban.
Tíz körül öcsémmel már úton vagyunk,
szökünk a karácsony és az alvó anyám mellől,
szánkban bejgli, és más szökevényekkel iszunk telhetetlenül.
Táncolunk, és úgy emlékszem, vonatozunk is kicsit.
Csáti-Kovács Anna 1982-ben született Oroszlányban. Jelenleg Törökbálinton él férjével és kisfiával. A két város közös jellemzője, hogy egyiknek sincs bányája, de erdő veszi őket körül, és mindkét helyen remek uszoda található. Ezért hol itt, hol ott előbb-utóbb biztosan fölbukkan.