Fodor Balázs versei

Részletek

Írta: Fodor Balázs

Ez nem a körúti villásreggelizők melankóliája. / Csak az idő tágította, egyre mélyülő harangtest bennünk, / amikor megkondul az önbecsülés, / de csökken a frekvenciatartománya.

Szárazedzés

A kontinens azon részén,
ahol ez a család
összesűrűsödött,  

az újrahasznosítás mechanizmusa
nem követeli meg az üvegvisszaváltás
hagyományának ismeretét.

Már nem az érzelmek
hiánygazdaságából származik
a testek betétdíja.

Ha tudod,
melyik vonalon szállítják
az össztermelés legalább
huszonöt százalékát,
azt igyekezz elkerülni.

De tudd azt is,  
hogy a domborzati térképek
mélyföldeket jelző

mezőit már próbálja
betölteni a zavar
agronómiája.

Nem is teljesen
eredménytelenül.
Ahol egyszer óceán,
ott ma búzaföld hullámzik.

Az egykori termelőszövetkezetek
ásatásai most ammonitesz
lenyomataink lelőhelyei.

De a kovászhoz őrölni is kell.
Minden megszáradt
kenyér abortusz.

És ne hidd,
hogy nem telhetnek meg újra
sókristályokkal a medencék,

csak tartsd szem előtt,
hogy az úszás reflexszerű mozdulataira
a jövőben még szükségünk lehet.


Víg utca

Marinának és Gergőnek

Minden szivárgó vízcső fölött
felrepedezik az aszfalt előbb vagy utóbb.
Mint az álom, ahogy egyre gyakrabban
ébredünk meg éjszakánként.

Ez nem a körúti villásreggelizők melankóliája.
Csak az idő tágította, egyre mélyülő harangtest bennünk,
amikor megkondul az önbecsülés,
de csökken a frekvenciatartománya.

Akár az elfeledett életformák.
A darwini biodráma lebomló
szénizotópjainak sugárzásnyomairól
talán jobb nem is venni tudomást,

mert túl könnyen leszünk az újrafelfedezéstől
megrészegült régészek, és dülöngélünk lefelé
a véleményökonómia tárnáiban.  
Nem hinném, hogy apáink álmai lennénk.

Elárvulunk, közösen a végső
elbizonytalanodás peremvidékén.
Úgy ropognak a kiszáradt agyagtáblák,
mint a megavasodott csokimikulás.

Csomagolásából sapkát és páncélt készítünk.
Szánkban szavakká olvadnak a mondatok,
majd betűkké, ahogy eltűnünk magunkból.
De mielőtt az afázia végleg eluralkodik rajtunk,

fogjátok meg egymás kezét,
mint az intézményesített gyerekek,
ha kell, hát szutykos kézzel is,
és súgjatok vidám éneket.


Fodor Balázs 1981-ben született Budapesten. Első kötete Kozmológiai állandó címmel jelent meg 2019-ben a FISZ gondozásában.