Szerényi Szabolcs versei

Részletek

Írta: Szerényi Szabolcs

Ideiglenes megoldásokba temetkezel. / Ideiglenesek a falak, a bútorok, / a nevek a mobilodon. / A mobilod is ideiglenes.

Rügyezés

Feltört avar egy embertest felszínén.
Repedések szelik át a bőrt,
fekete humusz ömlik
a tátongó sebekből,
rügyek fakadnak és zöld hajtások nőnek;
végül elfoszlik a bőr,
levedli magát a fölösleges burok,
a lombok szétterülnek,
erezetük áhítozva kap a fény után,
miközben odafönt oszladozni
kezdenek a felhők.


Tavaszi reggel, körfolyosó

Ideiglenes megoldásokba temetkezel.
Ideiglenesek a falak, a bútorok,
a nevek a mobilodon.
A mobilod is ideiglenes.

Az állandóságról homályos fogalmad van,
tudod, hogy volt benne részed,
tudod, hogy nem szeretted.
Azt az állandóságot.

Majd rád szakadt
az ideiglenesség állandósága.
Eleinte tetszett, aztán
ezzel sem tudtál mit kezdeni.

Kérdésig sem jutsz, nem hogy válaszig:
csak üresség honol, az ideiglenes
falak, tárgyak, arcok és testek árnyai
tülekednek, hogy rád boruljanak.

Szerényi Szabolcs (1986) Nyíregyházán született, majd az ugyancsak nyírségi Újfehértón nőtt fel. Budapesten él, írással és kulturális kommunikációval foglalkozik, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa. Első novelláskötete Éhség címmel 2017 nyarán jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége kiadásában, amelyet a Margó-díj zsűrije az év tíz legjobb első prózakötete közé választott. 2019-ben elnyerte a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat.