Kugler Viktor versei

Részletek

Írta: Kugler Viktor

szálka lettem testedben, / egy kitéphetetlen görcs, / egy tenyérvonal.

skalp 

uram, lenyúztad fejemről
a bőrt, majd meglékelted tarkóm,
hogy közelebb férhess ahhoz,
amit kigondoltam.
felszívódsz az agyamban,
új szervként alám csorogsz,
vagy mint tarka lé kluttyogsz bennem,
és alakítod határaimat. 

ha szorongok, csontokat izzadnak belém
a mirigyek nagy hólyagokat simogatnak gyomromba
baktériumaid felfeszegetik és megmártóznak benne sejtjeim.
bugyborékol a bőröm, kicsi leszek benne,
könnyedén levehetnéd rólam. 

szeretnék magamban alkotni egy titkot,
amiről még te sem tudsz,
egy olyan automatizmust, amit akárhogy is
skalpolsz és lékelsz,
nem találhatsz benne semmit.
belezsugorodnék a szemedbe,
és nézéseddé változnék. 

beton

átfontad ujjaid gerincemen,
mint dárda 
belevájtál húsomba.
szálka lettem testedben,
egy kitéphetetlen görcs,
egy tenyérvonal.
ha ökölbe szorulsz,
szétpattan arcomban a beszéd,
és mozdulataim után húzom,
ami nem mozdul meg bennem. 

tapad a levegő.
torkomat égetik a szavak,
kiköpök az útra,
kiesik számon egy tonna por.
eltűntetnek lépteim,
mielőtt megtalálnának.

Kugler Viktor 1993-ban született Budapesten. A költészet mellett pedagógiával és újságírással foglalkozik. Tanulmányait Székesfehérváron és Budapesten végezte Tanítóképző Főiskolán. Eddigi szövegeit az Irodalmi Jelen, a KULTer.hu, az Apokrif Online és a Látó folyóiratok közölték.