Mazula-Monoki Zsuzsanna versei
- Részletek
- Írta: Mazula-Monoki Zsuzsanna
azzal nyugtatjuk / magunkat hogy hajnalra / esőt mondanak
Utolsó kívánság
Nem hiszem
Hogy mindenbe
Bele kell dögleni
Állandóan
Valamit valamiért
Hogy mindig
Kitartónak
A jéghegy csúcsán is
Hogy az élet
Fegyelem
Akarat
Kezembe vett sors
Ami meghozza gyümölcsét
Hogy amit elkezdtünk
Azt minden áron
Ha beledöglünk is
Mondják
Akik talán
Beledöglöttek
Akik nem engedték meg maguknak
A derűs legyintést
A kacsintást
Az összemosolyt
Körvonal
a színes krétákat
a betonon hagytuk
szerteszét
párat eltörtünk
a fehérből alig maradt
saját körvonalainkra
a szivárvány színeiből
sem jött ki az összes
a hideg betonon
precíz
körbe zárva
telepszik ránk
a fekete megint
azzal nyugtatjuk
magunkat hogy hajnalra
esőt mondanak
Mazula-Monoki Zsuzsanna 1984-ben született Kisújszálláson. Jelenleg a családjával Mórahalmon él. Konduktor-tanító végzettsége van. Néhány éve ír verseket. Az utolsó falatot a tányéron szokta hagyni.
