Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Fárizs Mihály

Réder Ferenc versei

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

 

Nyitány

A hangolás utolsó, szélesen meghúzott hangjai
már alig rezegnek a cselló belsejében.
Most a törékeny, erre a célra kiképzett test lassan belélegzik,
és vékony, ívelt falai közé fél perc alatt
több száz, több ezer liternyi csend szorul.
Ahogy a teremben található más tüdőkbe is,
több száz, több ezer torkon csorog le az először habos,
selymes, majd egyre sűrűbb, ízesebb csend.
Gyűlik és megtölt.
A csellista figyeli, ahogy megtelik,
figyeli, ahogyan a teste megtelik,
és a megfelelő pillanatban,
mikor a torkokból még épp nem,
de a tenyere alól már kitörni, kibuggyanni készül,
csak újból felemeli,
és a legszélső húrra helyezi a vonót.

 

Tavasz

Egy erdei úton
egy terepjáró-vájta mély
mély kátyú vizén
feszülő jéglemez alatt
a hideg iszapban
egy tarajosgőte fekszik.
Négy hónapja mozdulatlan.
De a hasa
ma egy kicsit langyosabb.

 

Réder Ferenc az ELTE BTK anglisztika szakos hallgatója. Pusztazámoron és Budapesten él. Olvas, ír, fordít.