Pocsai János versei

Részletek

Írta: Pocsai János

milyen érdekes a környezetszennyezés, / a bolygó apró csodáit palackokba zárjuk

Tavalyi felhő

a zsákba helyezése után, fellélegezhettünk,
hogy a súlya a szövetekre rakódik,
pontosabban bele, és nem ránk.
szerkezetét tekintve fekete és műanyag,
de akkor, ott nem érdekelte egyikünket sem,
hogy lebomló legyen.
átalakított kukoricadara.
a mentőszolgálatos meg elmondta,
hogy ez nem ritka,
neki sem az első.
én is mondtam sok mindent,
azt is, hogy ilyet még nem láttam
ennek előtte, a szüzességem is szertefoszlott,
hát ilyen az első alkalom, kellemetlen, mondják.
csak arra tudtam gondolni, hogy milyen kár érte őt,
engem és a hozzátartozóit,
akiket majd valaki felhív, hogy nincs többé,
szerettei ijedten leülnek,
megrökönyödve gondolnak rá,
hogy milyen érdekes a környezetszennyezés,
a bolygó apró csodáit palackokba zárjuk,
a földet, vizet, levegőt,
egy rövid ideig ég benne a tűz is,
aztán egy pillanat elég ahhoz,
vagy egy rossz mozdulat,
ezt is a mentős mondta,
hogy mennyire szerencsés vagyok,
élek, tudok például tűzön vizet melegíteni,
szóval fantasztikus a dolog.

A felismeréstől eddig sem jutott

Mintegy ablakban felejtett művirág,
aki tudja, hogy nincs menekvés.
A tűző nap és a koromsötét között nincs különbség,
a szobahűség rá, sehogy sem hatott.

Pocsai János 1995-ben született Hatvanban. Gazdásginformatikus végzettsége van. Irodalmi tevékenysége évekig a Slam Poetryre korlátozódott. Ez az első megjelenése. Nem édes szájú.