Holczer Dávid versei

Részletek

Írta: Holczer Dávid

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Hóvégi etikett

Reggel az, ha nem akarsz, de mész.
A város erében rögösködsz,
mint zacskó kutyaszar a csikktartóban.
Séta az, ha járdán állva jelre vársz.
Nem sárga, zöld az isten ujja,
csak egyet léphetsz felé, paraszt.
Ami szívható, dohány. Ami ehető, étel.
Magyarázat az, amit elfogadsz.
Kannásbort nyújt feléd egy hajléktalan,
a jóság megtérülhet.
Nem finnyáskodsz keserű tablettákon.
A sorban állást nem lehet elvéteni,
de kockázatos a kijárat blokktalanul.
Zseb az, amit kifordítasz és fehér,
ha mégsem, jaj, ne várj bocsánatot.

Gané 

Lelövik a lovat,
ha sánta,
vagy árammal ütik,
csak dögöljön,
ha súlyától már
a lába görnyed.
Vonszolt elég
koszt a szőrén,
sok ügyes fonatot
sörényében,
csapta ostor eleget
pataszéles hepehupák fölött.
Egy áramütésnyi
könyörületet
szorított belénk
a századok
csettegő
nyelve, ugye?
Platós kocsival
hajt a kupec
az udvarra, a dögszállító
be se zárja maga
után a kaput.
Borotvált sebeket
simogat a gazda és biccent,
csettint egy pohárral
a vendégnek.
Nekünk is jól esne,
de istálló még
sosem ganézta
ki magát.

Seprűk dicsérete

Androgün apródok! Világi uraknál
csak fütyülitek a nemtelen imát,
elszomorítva a seprűt kezetekben.
Leszegett fején haját kócoljátok,
arca mocskos, tiszta a csempe. 

Rózsafűzérbe csavart karotok
ha lendül, a seprű lesújt,
mintha erre faragta volna a mester.
Sejtitek a hóher boldogságát,
milyen jó a gondnak fejét venni. 

Mint húst vágni az úri ebédre
marháknak, fületeken bilétával.
Mindenkor jó mozdulat híján
meglepő találékonyságotok.
Isten tudja mire képes
egy ember seprűvel a kezében.

Holczer Dávid 2005-ben született Pécsett. Főleg a színház és a líra foglalkoztatja, gyakran feszegeti a határait. Nem régen szakított a pusztítással, mint alkotóerővel. Verseit közölte többek között a TiszatájOnline, az ÚjForrás és a SiópArt is.