Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: A szerző archívuma

Szegedi Dominika versei

Egy megfeszülő mellkas alatt él

 

Kegyelem

Isten derekánál fogva hajtotta félbe,
annak mentén tud összecsuklani.
Súlypontja szöget ver a konyhakőbe,
sarka teremtő-faragta derékszög.
Egy megfeszülő mellkas alatt él,
szitáló sóhaja felüdülés.
A Nap kiharapja oldalát,
amikor eldől a havon.
Délben harangoznak a toronyban.

 

Áttelelő madarak

Lenyeltem a fiókát,
aki anyám meséjében telelt.
Belül kopácsol,
a Napot keresve
kezdi meg a mennyezetet.
A tél most hálja el a gyermekét.

 

Álomóda 

anyám hátának húsagyag illata
nyúzza a gyomromat
gyümölcsrücskös és szarukemény
a családi ebédnél sem beszélünk róla
lefekvés előtt fókazsírral keni be
amit papa lőtt ki a puskájával
a hegycsúcs alatt nő mereng
sziluettje óvakodó télfehér
arcáról hiányzik a báj sátorjellegű
bőre kezd túlnőni rajta
bokája körül zörög ahogy
halni készül hangja
ostya a nyelvem alatt
keserű nyáltapadás a szájpadláson

 

Szegedi Dominika 1999. augusztus 1-jén a Napfogyatkozás évében látta meg a napvilágot, Székesfehérváron. Huszonhat esztendő elteltével már feleség, látványtervező, figyelemzilált alkotó - fest, illusztrál, művelt zenét, agyagot. Foglalkoztatja a podcast (Polc-ON Podcast 2023.) készítés, vezetett tematikus írókört (Polcrafel 2022), írói mentorprogramja jelenleg is fut. Aktívan tevékenykedik szerkesztőként, idővel szeretné magát kritikai esszék írásával megmérettetni. Munkáinak bizalmat szavazott többek között az Élet és Irodalom, Ambroozia, Új forrás és a Népszava folyóirat. 2025-ben Starbucks Kávéköltő és Gödöllő Irodalmi Díj döntős lett. Jelenleg első verseskötetén dolgozik.