Endrey-Nagy Ágoston: Vitrinek

Részletek

Írta: Endrey-Nagy Ágoston

Szentmise, a tabernákulumot figyelem, / a nyíló ajtó mögül kicsillanó kelyhet.

                                   „Someone has put cries of birds on the air like jewels.”
                                   Anne Carson

London, Természettudományi Múzeum.
Kétszáz kitömött kolibri. Ekkor még
ilyennek hiszem magamat is, szégyellem, 
hogy kicsiny vagyok, csontjaim szinte 
átdöfik bőröm. Azonban a letakart test 
bűntudatát még nem ismerem, sem 
a sebezhetőség domborzattá válását 
a vászon alatt. Ahol arcom tükröződne,
apró madarak büszkesége irizál, ámulok.

Vendégségben. Preparált sárgarigó.
A szomszéd szobában kacagnak.
Alig érem fel az üvegszekrény kilincsét,
de elfordítom. Legyen szabad, ami gyönyörű.
Mint felszámolni egy ereklyetartó kapzsiságát. 
Ha átlátszó az ajtó, miért nem nyithatjuk ki?
Ekkor lép be apám. Mielőtt vendéglátóink 
meglátnák, gyorsan visszacsukja.

Szentmise, a tabernákulumot figyelem,
a nyíló ajtó mögül kicsillanó kelyhet.
Boldogok, akikben olyan erős a bizalom,
hogy testüket idegen szájakba merjék adni.

Egy fénykép: éjfekete, porcelán nyírfajd,
csőrhegyén vakuvillanás, apám az előtérben.
Fiatalkori fotókat mutogat, ezen vadászbarátja
mellett áll, balról begomolygó dohányfüst 
mossa el arcukat. Megért, mondja, neki is voltak 
korszakai: ezen a közös fotón is hosszú bőrkabát, 
furcsa nyaklánc, kihúzott szemek. Mégis felnőttek 
mindketten, láthatom. Máig ezt a szomorú, sovány 
férfit kíséri vadászni. Kedvenc madara a nyírfajd:
feketén habzó lovag. Bár kivehetné az üveg mögül.

Szent Sebestyén: kitömött kócsag,
sugarakkal átdöfve mered rám
az iskolai vitrinből. Mindent tud.
Üvegszemén villog a június,
szégyellem előtte sebeim,
mint egy tornaöltözőbe 
vitt lepkegyűjteményt.

Endrey-Nagy Ágoston 2002-ben született Móron, az ELTE Irodalom- és kultúratudomány MA hallgatója. Málik Roland-díjas költő, a KULTer.hu szépirodalmi rovatvezetője, a Fiatal Írók Szövetsége sorozatszerkesztője Bordás Mátéval közösen. Verseit, prózáit többek között az Alföld, az Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Látó és a Tiszatáj közli. Első verseskötetén dolgozik.