Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Az értékítélettől az enyészetig

Szilágyi Szilvia tudósítása a KULTOK VI. – Metakritika második napjáról

Milyen szerepe van a kritikának a kulturális, tudományos életben, milyen jellegű kritikát írhatunk irodalmi művekről, színházi előadásokról, képzőművészeti és zenei alkotásokról, építészeti munkákról vagy sporteseményekről? Milyen hatásai, hagyományai, fórumai vannak az egyes művészeti kritikáknak? Október 14-én, a hatodik KULTOK konferencia második napján többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Bővebben ...

Metakritikai berek

Béres Norbert tudósítása a KULTOK VI. – Metakritika első napjáról
Immáron hatodik alkalommal került megrendezésre Debrecenben a Kulter.hu és a József Attila Kör közös konferenciasorozata, a KULTOK. Gaborják Ádám megnyitóbeszéde a konferencia kompakt, tudományos határokat kialakító sokszínűségét exponálta, miközben a kritikáról való diskurzus vissza-visszatérő jelenlétét is hangsúlyossá tette, amelyre a megnyitót követő előadások is rendre csatlakoztak, hosszabb vagy rövidebb gondolatok erejéig.

Bővebben ...

Néha KAF, néha nem

Szabó R. Ádám Kovács András Ferenc könyvbemutatóiról
Az Olvasókönyv 446 oldalon 28 kritikát, 13 tanulmányt és 3 verselemzést vonultat fel; a szövegművek 1983 márciusától (Cs. Gyimesi Éva A rejtőzködő lírikus című kritikájától) 2015 januárjáig (Kulcsár-Szabó Zoltán Jelenlét hangszalagon című elemzéséig) ívelnek. A gyűjtés és a szelekciós protokoll kidolgozása természetesen nem volt egyszerű, mondták a kötet szerkesztői, és még a kiterjedt odafigyelés ellenére is maradtak ki fontos szövegek a bibliográfiából, amelyeket majd a második kiadásban pótolnak.

Bővebben ...

KAF és olvasókönyve

Sánta Miriám beszámolója a KAF-olvasókönyv kolozsvári bemutatójáról
Balázs Imre József egy vérbeli irodalomtörténészi kérdést tesz fel a költőnek: tudja-e korszakolni magát? A kérdés szándékosan groteszk, a válasz várható: nem. KAF elmondása szerint mindenhol élt, Kolozsvár is számára otthon – csakúgy mint Szatmárnémeti, Marosvásárhely vagy Székelykeresztúr környéke, életének meghatározó pillanatait vagy költözéseit nem tartja a korszakolhatóság egy kritériumának, mivel az ember mindent túlél (és – hozzáteszem – nem látja önmagát kívülről).

Bővebben ...

Dadogásunk története

Szabó R. Ádám tudósítása a Látó Irodalmi Játékok 83. alkalmáról
A könyv amúgy is a maga útját járta, hiszen eredetileg egy Erdély-regénynek indult, mintegy legutóbbi regényének, az Ahol az ő lelke című opus folytatásaként. Az Ahol az ő lelke megírása után merült fel benne egy történelmi regénytrilógia létrehozásának gondolata Vidában. Aztán, több ezer oldalnyi kutatómunka után a regény „irányt váltott”, a szerző rájött, hogy nem tud bizonyos dolgokról anélkül írni, hogy ne írna saját magáról és családjáról, úgyhogy az írás folyamán a regény önéletrajzibbá alakult át.

Bővebben ...

Az a kis zaj az ostyán

Veres Erika helyszíni tudósítása
Az elemzéseket követően Lesi Zoltán kérdezte Csehy Zoltánt a Homokviharról és a szimpózium témájául választott versről. E beszélgetésből kiderült, hogy a kötet inspirációs alapanyagának számít Skuta Nóra és Skuta Miklós zenei munkássága, s hogy a Homokvihar című kötetben Csehy Zoltán tulajdonképpen a zenei gondolkodás megértését célozta meg.

Bővebben ...