Kikötőben töltött napok III.
- Részletek
A Kolozsvári Kikötő harmadik napjáról (2016. december 7.)
Egyre nehezebben indulnak a reggelek a hét közepére érve, és egyre rövidebbek az éjszakák. Már régen elmentek az utolsó éjszakai buszok (Kolozsváron ez éjfél után egy órával esedékes), de legalább a taxi olcsóbb, mint Pesten (2,5 lej egy kilométer), így az elnyúló kocsmázások anyagilag kiegyenlítődnek. Az egymást váltó irodalmi eseményektől átalakul az időérzékelésem, összemosódnak mondatok és arcok, felcserélődnek sorrendek, és nyugtató hullámzás veszi kezdetét.
(galéria nyílik – Szentes Zágon felvételei)
Délután hattól ismét a Bulgakovban találkozom a napok óta egyre ismerősebbé váló arcokkal, gyors cigi lenn a teraszon, majd mindenki lépdel fel az emeletre, ahol a harmadik hajó készül kihajózni Fekete Vince fedélzeti tiszt vezetésével. Nem is húzza sokáig a szót, inkább úgy dönt, hogy a bemutatkozás lehetőségét meghagyja a fiatal szerzőknek, ők valószínüleg pontosabban meg tudják határozni magukat, és a szerintük fontos információk hangozhatnak el. Lukács Flóra 1994-ben született, Miskolcon nőtt fel, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szabad bölcsészet szakán tanul esztétikát. Lőrincz P. Gabriella Kárpátaljáról érkezett, pontosabban Beregszászról, főállású édesanya, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet munkatársa, harmadik kötete Szürke címmel idén jelent meg a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatban. Szőllősy Balázs 1981-ben született Budapesten, költő, szerkesztő, a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) titkára. 2010-ben jelent meg első kötete A szabadság két jelentése címmel. Kali Ágnes 1996-ban született Sepsiszentgyörgyön, jelenleg Kolozsváron él, teatrológiát tanul és verseket ír. Farkas Árpád unokája, habár ehhez a tényhez időnként nehéz viszonyulásmódot kialakítania. Nagy Kata 1986-ban született Dunaújvároson, jelenleg Budapesten él, irodalmat tanít és neveli Bori lányát. Inkognitóablak című kötete idén jelent meg a József Attila Kör (JAK) sorozatában, és tíz év nyersanyagát dolgozta bele. R. Nagy Krisztián Szlovákiában született, jelenleg Budapesten él, készülőben van első kötete. Németh Bálint 1985-ben született Sárváron, jelenleg ő is Budapesten él és ír, első kötete Kiküszöbölés címmel jelent meg 2014-ben, a Liget Műhely Alapítvány gondozásában.
Amint a bemutatkozás körbeért, Fekete Vince újabb önreflexióra késztető kérdést intézett a meghívottakhoz: vannak-e példaképeik, és ha igen, mitől érzik őket etalonnak? A válaszolási sorrend visszafele indult: Németh Bálint elsőként Kemény István, Csajka Gábor Cyprian és k. kabai lóránt költészetét emelte ki, a sárvári írótáboros tapasztalatokból építkezve ez a három költő apafiguraként van jelen az ő életében, nyelv- és képformálás szempontjából erősen hatottak rá, úgy mint a Telep csoport tagjaira, akiket meg Bálint olvas szívesen. R. Nagy Krisztián Neil Gaiman nevét és munkásságát említi, sőt szerinte még egy rossz könyv is lehet inspiráló egy szerző életében. Csajka Gábor Cyprian nevét nemcsak Németh Bálint, hanem Nagy Kata is említette, Gál Ferenc, Szőcs Petra és Petr Hruška neve mellett. Pár szó erejéig a dilettantizmus problematikája újfent felmerült, ezúttal Fekete Vince részéről, aki szerkesztőként is tudja, nem kis felelősség és rizikó dönteni egy szöveg sorsáról, főként, hogy némelyik poémának nehezen megítélhető a valódi teljesítőképessége. A beszélgetés résztvevői példaként említették Borbély Szilárd Hosszú nap el című nagyhatású művét, aminek kezdeti fogadtatása meglehetősen egyenetlen volt. Szőllőssy Balázs – nemes gesztusként – a teremben helyet foglaló szerzők nevei közül is számba vett néhányat: Horváth Benji, André Ferenc, Nagy Hajnal Csilla, Izsó Zita, Korpa Tamás.
Kali Ágnesnél a felsorolás azért nehézkes, mert időnként szerelmes lesz egy-egy szövegbe, idővel azonban lecsillapodik az érzemény. Eddig a legkitartóbb hatást Hervay Gizella és Csokonai Lili (alias Esterházy Péter) érték el nála. Lőrincz P. Gabriella Oláh Andrást, Kürti Lászlót, Szabó Lőrincet és Nemes Nagy Ágnes költészetét érzi megmozgatónak. Lukács Flóra főként kortársakat sorol: Sirokai Mátyás költészete és Nádas Péter prózája gyakorolta rá a legnagyobb hatást.
Nagy Kata és Kali Ágnes a beszélgetés során kiegyeztek abban, hogy nagyon jót kell írni ahhoz, hogy egy fiatal szerző kitűnjön, de az is fontos, hogy kiszálljon a sznob attitűdből (ha épp egy ilyenben tocsog bokáig ázva), legyen médiatudatos, merészkedjen tovább az irodalmi intézményrendszereknél, hogy szélesebb körökben is ismertek lehessenek a szövegei. Nagy Kata szerint azért működőképes átmenet a slam poetry a magas irodalom és a popkultúra között, mert a fiatalok mindennapi élethelyzeteiből és nem mindennapi sorskérdéseiből kinyerhető „költészetet” egyaránt képes felmutatni, nyelvileg élvezetesen és mégis drámaian. És ha valaki megérzi, hogy hexameter nem csak az Odüsszeiában, hanem Závada Péter verseiből, vagy éppen slamjeiből is kihallható, akkor megértett valamit ebből a világból.
Mint minden beszélgetést, ezt is egy utolsó kör felolvasás zárta, majd hosszabb cigiszünet után elkeződött az Erdélyi Magyar Írók Ligájának gálaestje, amelyen Marosán Csaba színész verses-zenés estjét hallhatták-láthatták a fennmaradók, aki Szép András zongoraművész kíséretével Szilágyi Domokostól, Dsida Jenőtől, Hervay Gizellától, Karácsonyi Zsolttól és névtelen költőktől adott elő verseket. Az anonimitás, mint idővel kiderült, azért volt szükségszerű, mert a gála végén kihirdetett Méhes György-díjban részesülő költő művei voltak. Karácsonyi Zsolt jelentette be, hogy az idei Méhes György Nagydíjat Szálinger Balázs, a Méhes György Debütdíjat Tamás Kincső nyerte. Az ünnepélyes díjátadóra jövő év tavaszán, Méhes György születésnapján kerül sor.
Sárkány Tímea
