Vendégünk volt Halmi Tibor költő, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező, aki szerint az irodalom időpocsékolás, azaz időkitöltés, azaz az időből való kiszakadás mind olvasói, mind írói szemszögből.

A kedély, / a kedély akár egy zuhanyrózsa júliusban, / szikkadt szirmai nem fednek semmit.

Elsőnek a leggonoszabb kérdést tettük fel, amire a Litmusz nyolc éves történetében pár kivétellel nem is kaptunk soha igazán kíméletlenül egyenes választ: hogy mit nem érdemes olvasni. Ezúttal már az alkoholfogyasztás zenitjén indultunk útnak válaszokat gyűjteni, névtelenség és hangtorzítás ígéretével.

A rizsszemek között a Szentlélek morog, / de a Konyhás Karcsi megcsöcsörészne, és / szentlélek rebben, száll fölötte éhes alkotó.

Vendégünk volt Krupp József irodalomtudós, klasszika-filológus, kritikus, az ELTE BTK Latin Tanszékének oktatója, aki szerint az irodalom az, ami az olvasás során a saját horizuntonkon megképződik.

Sörény Elek második kötete: csalódás. Ezt az első kötet fényében is megállapíthatjuk, amely még valamelyest reménykeltőnek volt mondható. Bár valóban mondani nem mondta senki, ugyanis nem olvasták sokan.